Az Ab hétfői határozata szerint a polgári törvény­könyv vonatkozó rendelkezései aránytalanul korlátozzák a megrendelő tulajdonhoz való jogát és a hatályba lép­tető előírásokkal együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért azokat megsemmisítették. Mint a közleményben olvasható, az Ab a határozat indokolásában ki­mondta: a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tu­laj­doni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azon­ban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbe­tartozások megszüntetését eredményező közérdeket szolgálja.
   
Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltétele­ket sem az építési beruházások jellegére, sem értékhatárára – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden építési vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott véde­lemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz - írták. Az Ab hangsúlyozta: amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlan-tulajdono­sokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben.
   
Összes­ségében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a polgári törvénykönyvbe, és ezen keresztül a jogrendszerbe - áll a közleményben. Az Ab a felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.