Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az érdekképviseleti szervezet vezetője a Széchenyi-kártya vállalkozás-finanszírozási fontosságát a hitellehetőség eddigi eredményeivel, hatékonyságával magyarázta. A 2002-ben bevezetett Széchenyi-kártyát az eddigi nyolc év során 168 ezren igényelték, a működő vállalkozások mintegy 20 százaléka élt vele. A kihelyezett hitelkeret pedig meghaladta a 725 milliárd forintot.
A kártya a halmozottan hátrányos helyzetű térségek kisvállalkozásainak is igen jelentős finanszírozási lehetőség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például eddig több mint 5 400 vállalkozás jutott hozzá, s vehetett fel összesen 32 milliárd forintot meghaladó kedvezményes kölcsönt.
A kártya népszerűségét − a VOSZ főtitkára szerint − az átlagos hitelösszeg folyamatos növekedése is bizonyítja, ami a múlt évben elérte a 7,5 millió forintot. A 25 millió forint összegű Széchenyi-kártya állománya pedig a korábbi 2 százalékról 6-ra nőtt 2009-ben.
Dávid Ferenc hozzátette: a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindezért szorgalmazza a hitelkonstrukció továbbvitelét. Emellett a szervezetek fontosnak tartanák az állami kamattámogatás mértékének növelését, illetve a meglévő folyószámla-hitel mellett beruházási- és forgóeszköz-kölcsön, valamint faktoring program bevezetését is. A lehetőséggel − az érdekképviseletek szerint − az érintett magyar vállalkozások versenyképessége jelentősen javulna a térségben, ahol most hátrányban vannak a kamatszint miatt. Egy magyar vállalkozás ugyanis átlagosan 12 százalékos kamatszinten jut most hitelhez, míg például egy szlovák 3,8, egy cseh 4, egy lengyel pedig 6 százalékon.
