Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Huszonegy éve működő mikrovállalkozásom egyetlen beltagja vagyok. 1992-től 1996-ig befizettem a mindenkori minimálbér utáni kötelező tb- és nyugdíjjárulékokat minden hónapban. Ezen túl a fenti években az év végén felvett közremükődöi díjak után is befizettem a járulékos költségeket. Így összesen 1992-ben 88 ezer, '93-ban 90 ezer, '94-ben 100 ezer, '95-ben 120 ezer, 96-ban pedig 150 ezer forint után. Előrehozott nyugdíjazásom - 60 év/41év 174 nap - során ezeket a pluszbefizetéseket nem vették figyelembe. Választ nem kaptam a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságtól, ezért kérdezném, hogy jogos-e nem beszámítani és ha igen, akkor melyik jogszabályban szerepel.
Kérdéséből egyértelműen látható, hogy ön a szóban forgó években nem vett fel jövedelmet évközben és ennek megfelelően a havi járulékfizetésnél a minimálbért vették alapul. Év végén viszont a nagyobb összegű tagi jövedelem esetében figyelmen kívül hagyta a már megfizetett járulékot és ismét a teljes összeget járulékalapnak tekintette.
Így 1995-ben:
A tényleges éves tagi jövedelem 120000 forint volt.
A minimálbér alapul vételével számított éves járulékalap 12 x 10500 forint = 126000 forint.
November 30-ig a cég 11 x 10500 = 115 500 forint-ig megfizette a járulékokat.
Ebből következően a december havi 120 000 forint-os jövedelem után a társaságnak nem kellett volna már járulékot fizetnie csak a fennmaradó 126000 – 115000 = 10 500 forint után.
Sajnos az elévülés miatt a járuléktöbbletet már visszaigényelni nem lehet.
Amennyiben szeretne többet megtudni a mikrovállalkozó nyugdíjazásáról és az erre vonatkozó jogszabályról, olvassa el az Adózóna cikkét.
