Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Alkotmánybíróság kimondta, a kiegészítő adóalap korrekciós tényező. A szuperbruttó eltörlése ezért a korrekciós tényező kivezetését jelenti és egy új, jövedelem alapú adótáblát. A szuperbruttós adótábla egyszerű matematikai számításokkal visszaszámítható jövedelem alapúra.
Ez a következőképp alakulna:
3 millió 937 ezer forint jövedelemig az alsó adókulcs 21,59 százalék,
3 millió 937 ezer forint jövedelem felett a felső adókulcs 40,64 százalék.
Ezzel máris kiiktattuk a „korrekciós” tényezőt. Minden további hír már egy ezt követő egyidejű adócsökkentést is vizionál: az alsó kulcs 17 százalékra csökken, a sávhatár 5 millióra emelkedik és a felső kulcs 32 százalékra csökken. Ennek költségvetési vonzata valóban több, mint 400 milliárd (4 millió adózónál legalább 100 ezer forintos átlagos adómegtakarítás, félmillió adózónál legalább 400 ezer forintos megtakarítás). Megvalósítására egyszerűen nincs forrás és belátható időn belül nem is lesz.
A média víziója, hogy a kormány megvalósítja azt, amit Oszkó Péter kommunikált, vagyis az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentését. A 18 százalékos adókulcs 17 százalékra csökken, a 36 százalékos 32-re, a sávhatár pedig 5 millióra emelkedik. De erre a Fidesz sem képes, nekik is figyelembe kell venniük a realitásokat. Célszerű kijózanodni és belátni, hogy a közeljövőben nem valósulhat meg az Oszkó Péter által kommunikált, illetve a kormány által ígért drasztikus adócsökkentés. Kivitelezhető viszont a szuperbruttó kiiktatása egy új adótáblával. Természetesen nem lehet két tizedesjegy pontosságú adókulcsokkal számolni, ezért a fent leírt adótáblában végezzük el a kerekítéseket úgy, hogy a magánszemély járjon jól. Ez a garanciája annak, hogy január 1-ig visszamenőlegesen lehessen kiiktatni a szuperbruttót.
A cikk folytatása az Adózónán olvasható.
