Lehetséges magyarázatok az APEH-elnök felmentésére

A Malév-botrány kapcsán a nemzetgazdasági miniszter azonnali hatállyal vizsgálatot indított az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökével szemben, amiért az szerinte elengedte a Malév tartozását. Az APEH azonban visszautasította ezt a vádat, hangsúlyozva, a légitársaság már rendezte adótartozását.A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a vizsgálat megállapította az elnök intézkedése nyomán jogellenes állapot következett be, hiszen kvázi szüneteltették a végrehajtást. (link)

 Emellett - véli Angyal József - az adóhivatalnak róható fel a vagyonosodási vizsgálatok „készpénz szemléletű” módszertana is, amely az APEH jogsértései közül a leginkább szembetűnő. Az adóhatóság a magánszemélyeket a „pénztárcájuk szemszögéből” vizsgálta. Ez azt jelentette, hogy a hatályos törvényekben szereplő pénzforgalmi szemléletet egy jogszabályi háttér nélküli készpénzforgalmi szemléletre cserélte. Emiatt szerinte közvetlen összefüggés mutatható ki a New York-i terrortámadás után megszigorított, pénzmosásról szóló törvény és a vagyonosodási vizsgálatokban alkalmazott „készpénz-egyenleg” módszer között. Nyolc éve ugyanis még a betétkönyvek döntő többsége bemutatóra szóló betétkönyv volt. Ezeket az új törvényi szabályozás értelmében nevesíteni kellett. Aki jogkövető állampolgárként nevesítette bemutatóra szóló betétkönyveit, azoknál az APEH készpénz-egyenleg módszere komoly forráshiányt mutatott ki. Ha a magánszemély megszüntette a bemutatóra szóló betét könyvét, és a saját nevére szóló bankszámlán helyezte el, akkor ez az összeg forráshiányként jelentkezett, mivel az APEH „készpénz-egyenleg” módszere a saját bankszámlára befizetést kiadásnak tekintette, és tekinti ma is. A 2006-ban tömegesen indult vagyonosodási vizsgálatok pedig a 2002-2005 éveket vizsgálták elsősorban. 

Angyal József kommentárja  folytatódik az Adózónán.