A kulturális járulékot a múlt évben eltörölték ugyan, de az elévülési idő végéig ellenőrizheti az APEH. Az átfogó ellenőrzéseknek egészen 2015 december 31-ig lehet témája az adónem és az azzal kapcsolatos bevallási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség. Bár sokan legyintenének, a végelszámolások terén a revizorok egyik legváratlanabb megállapítása éppen a kulturális járulék irányából érkezik. Ha rendszerszinten évekig hibás, téves, vagy vitatott módon történt ennek az adónemnek a kezelése, akkor annak súlyos adóhiány és adóbírság lehet a következménye.

A kulturális járulékalap egyik sajátossága az volt, hogy a közösségi tagországokban teljesen ismeretlen Belföldi Termék Osztály (BTO) statisztikai rendjének kellett megfeleltetni a szolgáltatásokat és a termékeket. Hiányossága pedig az, hogy magának a kulturális járuléknak nem volt alanya. Hiába végzett például határon átnyúló szolgáltatást egy osztrák marketingcég, ha nem volt a magyar számviteli törvény szerinti árbevétele, nem kellett kulturális járulékot fizetnie Magyarországon. Az általa nyújtott szolgáltatás azonban ettől még járulékköteles maradt. Legalábbis a törvény úgy dobálózott a feltételekkel, hogy a szövegből ez következett. De továbbra sem volt világos, mi az, ami levonható a kulturális járulék alapjából.

Az APEH kénytelen volt igazodni a minisztérium véleményéhez, amely világosan kimondta, hogy korrekciós tételként csak olyan járulékköteles termékbeszerzéseket és szolgáltatásnyújtásokat lehet figyelembe venni, amelyek után már (például az importőrnek, a gyártónák vagy az első forgalmazónak) kulturális járulékot kellett fizetnie. A szabályozás elsődleges célja – a minisztériumi álláspont szerint – az volt, hogy ugyanazon termék, illetve szolgáltatás után ne kelljen többször fizetni kulturális járulékot.

A cikk folytatódik itt.