A források átcsoportosítása az MKIK elnöke szerint csak úgy mehet át Brüsszelen, ha Magyarország egy átlátható, ellenőrizhető szisztémával meggyőzi őket arról, hogy ez segíthet a gazdaság erősödésében. Amennyiben Brüsszel nemet mondana, sikertelen lesz a gazdaságpolitika, más forrás, mint mondta, nincs a fejlesztésre. Az állam, a lakosság, a vállalkozások is súlyosan eladósodtak, külső forrás, újabb hitel már nem vonható be.

Ami a forintot illeti, az exportőröknek a gyenge forint a jó, a belföldön működőknek pedig fordítva, de az elnök szerint a legfontosabb az, hogy stabil legyen. Ennek alapja szerinte a növekedés, amely hosszú távon is fenntartható egyensúlyt teremthet.

Az uniós források felhasználására jó példaként hozta fel a meghirdetett új Széchenyi-tervet, mely szinte kizárólag uniós forrásokat használna fel, s három év alatt 1000 milliárd támogatást juttatna a vállalkozásoknak. Parragh László szerint az optimális az lenne, ha általános konjunktúra idején kapnák a pénzt a vállalkozások, ezzel szemben még mindig a depresszió jellemzi inkább a gazdaságot, tehát inkább a kapacitások kihasználatlansága, s nem a beruházások iránti igény. Mivel szerinte a növekedésben egyharmadnál nagyobb súlyt nem kaphat a hazai fogyasztás élénkülése, ezért a kitörést a külpiac erősítése, így az exportra termelők beruházásainak serkentése is jelentheti.

A vállalkozásoknak, hangsúlyozta az elnök, jól jön az új Széchenyi-kártya konstrukció, mellyel forgóeszközhitelt is felvehetnek, később akár a kártyával finanszírozhatják a beruházásra, majd pedig az önerőre felvehető kölcsöneiket. Az MKIK - derül ki az interjúból - fontosnak tartja az adók, járulékok csökkentését, de nagyon szűknek a kormány mozgásterét. A kamara elégedetlen a bevételi tervekkel: kisebb lesz a társasági adóbevétel, a kevesebb eladott autó miatt a regisztrációs adót is túltervezték, az üzemanyagok értékesítésének 15 százalékos visszaesése miatt pedig jövedéki adóból lesz kevesebb.