Az  OMMF a Tesco budaörsi központjában tartott július 19-ei rendőrségi ellenőrzés után indított eljárást az áruház ellen - mondta Gedeon András, az OMMF sajtószóvivője. A főfelügyelőség a pihenő- és a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályok betartása mellett ellenőrizte a vállalkozás bérkifizetési gyakorlatát is. A bejelentés szerint a cég kikapcsolta az elektronikus munkaidő-nyilvántartó szoftverét és kézzel rögzítette a munkavállalók által ledolgozott órák számát. E dokumentumok alapján a munkaadó nem fizette ki a rendkívüli munkavégézésért járó pótlékokat, így összesen - az ügyben bejelentést tevő szakszervezet számításai szerint - a Tesco 700 millióval tartozik dolgozóinak. 

A budaörsi központ mellett a hipermarket különböző régiókban működő egységeiben is folyik a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére, miszerint pontosan hány áruházat vont ellenőrzés alá az OMMF, a szóvivő elmondta, nem adhat pontos felvilágosítást, mert a vizsgálat befejezéséig - várhatóan több hétig – akár naponta is változhat ez a szám. Egyúttal cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyekben az állt, hogy 95 üzletet ellenőriz a főfelügyelőség; ez az információ a munkavállalók érdekeit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezettől származik.

A munkaügyi felügyelők nemcsak a Tesco áruházakban, hanem a Cora, az Auchan és a Spar üzleteiben is, közel 80 alkalommal ellenőrizték a bérfizetési gyakorlatot, már a szóban forgó ellenőrzés sorozat előtt is. E láncokban a munkáltatók főleg a munkaidő, illetve pihenőidő szabályait szegték meg azzal, hogy hetente csak egy vagy egyetlen pihenőnapot sem biztosítottak dolgozóiknak. Ám ez a jogsértés, húzta alá Gedeon András, csak az ellenőrzések töredékénél bizonyítható, miután a munkavállaló – az áruházaknál jellemző hétvégi nyitva tartás miatt – együttműködésre kényszerül a munkáltatójával.

A lezárt vizsgálatok tapasztalatai alapján az OMMF szerint elmondható, az ellenőrzött áruházláncok a működtetéshez a szükségesnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, és a létszámszükséglet megállapításakor a tulajdonosok nem veszik figyelembe a törvényes távollétek - szabadság, betegség - mértékét. A létszámhiány pótlására olyan megoldásokat választanak, amelyek csak a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével lehetségesek. A működtetők a jogszabályokat nem ismerik eléggé, az előírásokat félreértelmezik. A legtöbb szabálytalanságot az áruházláncok új telephelyeinek, üzleteinek bevezetési időszakában követik el, elsősorban azért, mert ekkor még pontatlan a belső szabályozásuk.

A négy áruházláncnál  összesen valamivel több, mint 200 dolgozónál sértették meg a munkaadók a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat, nagyságrendileg ugyanennyi dolgozónál voltak gondok a szabadságkiadással. Több tucat munkavállalónál szembesültek a munkaügyi felügyelők a nyilvántartásokra és a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértésével is. Az OMMF hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az áruházláncoknál észlelt szabálytalanságok alapján semmi nem indokolja, hogy a Tescót vagy bármelyik másikat kiemeljük.

Hasonló véleménnyel van az ügyről a hvg.hu-nak nyilatkozó munkajogász, aki szerint a Tesco-botrány kialakulásában idáig nagy szerepe volt a médiának. Tapasztalata szerint gyakran előfordul, hogy a munkavállalók maguk kérik a beosztás megváltoztatását, mondjuk, családi ügyeik elintézése miatt, ezért a Tesco esetében sem ítélhető meg, pontosan hogy történt. Szakértői körökben – hangsúlyozta - tisztázatlan kérdés az is, hogy a munkaidő beosztás egy héten belüli indokolt megváltoztatása feltétlen túlórát jelent-e gyakorlatban.

De ha egy peres eljárás során a munkaügyi bíróság jogosnak találja a munkavállalók igényeit, akkor visszamenőleg akár 3 évre is ki kell fizetni a túlórapénzt a munkavállalóknak, akár kamattal együtt, az összeg nagysága pedig rendszerint az ítélettől függ.