Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A férfi azért került összetűzésbe a pécsi adóhivatallal, jelent meg a Tékozló Homár tegnapi írásában, mert az APEH rosszul számította ki adóalapját. Ez alapján 50 ezer forinttal több adóvisszatérítést utalt neki, mint amennyi valóban járt volna. A férfi hiába figyelmeztette a hivatalt, becsületességét az APEH késedelmi pótlékkal jutalmazta, amiért jogosulatlanul használta a ténylegesen őt megillető és a kiutalt összeg különbözetét.
Csakhogy az APEH hvg.hu-nak megküldött hivatalos állásfoglalása szerint, ha az adóhatóság bevallásfeldolgozó programjának hibájából utalt tévesen a hivatal, akkor az APEH a szükséges javítást saját hatáskörében végzi el, és a magánszemélynek sem késedelmi pótlékot, sem bírságot nem kell fizetnie. Annyit kell tennie, hogy a magasabb összeget visszafizeti.
Az nem vitás, hogy az APEH tévedett, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyfélnek nem kell fizetnie - figyelmeztet Angyal József okleveles adószakértő. Hiába jogtalan a felszámított összeg, ha nem nyújtunk be fellebbezést, a jogtalan határozat is jogerőre emelkedik és az abban foglaltakat kötelezően végre kell hajtani. Ha az ismertetett ügyben is az történt, hogy az ügyfél "baráti, segítőkész" levelezést folytatott az APEH-vel, illetve az ügyfélszolgálaton "társalgott", de a határozatokat nem vitatta szabályszerű jogorvoslattal, akkor marad a méltatlankodás, a határozat pedig jogerőre emelkedett.
Az eset nem egyedi - hangsúlyozza a szakértő, aki szerint célszerű komolyan venni az APEH-határozatokat, és élni a jogorvoslati lehetőséggel.
