Képviselők kérdéseire válaszolva elismerte, hogy a kényszermunka kínai formája (laogai) nincs összhangban "az emberi jogok egyetemesen elfogadott koncepciójával". Kifejtette ugyanakkor, hogy nehéz elkülöníteni az ily módon készült termékeket más árucikkektől. Hozzátette azt is, hogy személy szerint ő inkább egyfajta pozitív megközelítés, párbeszéd híve, semmint a büntetőintézkedéseké. A képviselők emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államokban már feketelista készült azokról a cégekről, amelyekről azt feltételezik, hogy érintettek a kényszermunkában. A laogai Mao Ce-tung találmánya volt: a kommunisták 1949-es hatalomra jutása után több tízmillió politikai elítéltet küldtek átnevelésre a kényszermunkatáborokba, közönséges bűnözőkkel összezárva.
   
Az EU és Kína október elején csúcstalálkozót tart, ahol kitérnek majd az emberi jogok kínai helyzetére is. A témáról a hét elején folytatott plenáris vitában felszólalt Tabajdi Csaba (MSZP), aki az EU részéről az egységes fellépést hiányolta. "Az egységes külpolitikai stratégia minden területen, így az emberi- és kisebbségi jogi igények elismertetése terén is megnövelné érdekérvényesítő képességünket" - fogalmazott.
    Tőkés László alelnök, erdélyi magyar képviselő pedig arról beszélt, hogy Kínában a sikeres gazdasági reformok mellett szükség van az emberi jogok tiszteletben tartásának "reformjára" is. Kérte, hogy a kétoldalú kapcsolatok viszonylatában "az EU képviselői az eddiginél hangsúlyosabb módon érvényesítsék az emberi jogi szempontokat".