Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A tjk alapvetően a személyijövedelemadó-szabályokra vonatkozik, vagyis a közreműködő tagok és az egyéni vállalkozók osztalékszabályaira. Ezt azonban nem alkalmazzák az eva és az ekho alá tartozók. Összekeveredhetett a laikusok fejében a dolog azzal, hogy 2010-től megváltozott az a társadalombiztosítási szabály, ahol a korábbi minimálbér dupláját ajánlották a járulékminimum alapjának. Hangsúlyozni kell, hogy a törvény nem kötelez (nem is kötelezhet) senkit sem a minimálbér feletti járulékalap szerinti járulékfizetésre. Ez világosan következik a társadalombiztosítási törvény szövegéből.
"Tbj. 27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni."
Magyarán a társas vállalkozó a járulékokat a fentiek szerint, de legalább a minimálbér alapján fizeti meg. A probléma általában az, hogy ez a szöveg olyan bonyolult, hogy a mondat közepére elfárad, aki értelmezni szeretné.
Ruszin Zsolt kommentárját az Adózónán olvashatja.
