Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
1. A HVG Online csoport által az Adózónán közzétett „Mennyit és hol adóznak a multik, s ki jár jól?” című Béres Molnár Gergely könyvvizsgáló, adószakértő által szerzett cikk egyoldalúan, bizonyos tények elhallgatásával igyekszik rossz fényben feltüntetni a Tesco-Global Áruházak Zrt. magyarországi jelenlétét, írja a társaság állásfoglalásában.
A cikk szerzője azonban úgy véli, a Tesco-Globál Áruházak Zrt. adózásával kapcsolatban közölt írás nem kívánta és kívánja rossz fényben feltüntetni a társaság magyarországi jelenlétét, amelyre egyebek között a cikk záró mondata is utal: „Nem feltételezhető, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. megsértette volna az adójogszabályokat Magyarországon. A szerző célja az volt, hogy a figyelmet felhívja arra, hogy "egy blue chip (vagyis a vezető tőzsdei cégek közé tartozó) céggel szemben mások az elvárások, annak társadalmi és gazdasági súlya miatt.”
2. A Tesco állásfoglalásában kifogásolja, hogy annak ellenére, hogy a szerző a szöveg elején is arra hivatkozik, hogy nyilvános adatokat tesz közzé, annak végén a csatolt hivatkozás, mint adatforrás már egy vállalkozást reklámozó honlapra mutat.
A szerző a szöveg elején valóban arra hivatkozik, hogy nyilvános adatokat tesz közzé, miután a közölt link jelenleg is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának oldalára mutat. A cikkben közölt adatok – tehát minden kétséget kizáróan - nyilvános adatbázisokban szerepelnek. Ennek alátámasztására az Adózónán megjelent cikkhez csatoltuk (lsd a cikk alatt) azt a négy a Tesco-Global Zrt. beszámolóját tartalmazó pdf dokumentumot, amely a hivatkozásban is megjelölt honlapról letölthetőek.
Amennyiben, ahogy az állásfoglalásban szerepel, a link egy vállalkozást reklámozó honlapra mutatna, önmagában az sem zárná ki azt a tényt, hogy az adatok nyilvánosak, azaz bárki által hozzáférhetőek.
3. Visszatérve az elhallgatott tényekre, ha az Olvasó felkeresi a www.e-beszamolo.kim.gov weboldalt, ott megtekintheti a teljes valóságot, miszerint Tesco-Global Áruházak Zrt. a 2010.02.28-án zárt pénzügyi évében 2,695 milliárd forintot fizetett be például helyi iparűzési adóként. Csak remélhetjük, hogy a cikkíró által említett „20-25 jobban kereső egyéni vállalkozó” ezt szintén megtette. Mindezen felül meg kell említeni, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. a 2010.02.28-án zárt pénzügyi évében további több mint 650 millió forint építményadóval finanszírozta a helyi önkormányzatok és példának okáért több mint 10 milliárd forint társadalombiztosítási járulékkal az állam működését.
A Tesco-Global Áruházak Zrt. állásfoglalása azonban olyan információkat közöl (helyi iparűzési adó, építményadó, társadalombiztosítási járulék), melyek nem voltak a cikk témái.A cikknek, hangsúlyozza Béres Molnár Gergely, nem volt célja, hgoy elemezze a Tesco-Globál Áruházak Zrt. teljes tevékenységét, illetve adózását. A szerző csupán arra az ellentmondásra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a Tesco PLC. az éves jelentésében 26,4 százalékos nyereségadóval számol, ezzel szemben a Tesco magyarországi vállalata csak 1,6 százalék nyereségadót fizetett Magyarországon a 2010. február 28-án lezárt pénzügyi évében.
Ha kíváncsi, mit kifogásolt még a Tesco, kattintson az Adózóna cikkére.
