“Ez éppen olyan, mintha valaki a városban 50 km-es sebességgel közlekedne, de két hónap múltán megbüntetik, mert időközben a technika fejlődésének köszönhetően be tudták mérni, hogy járműve 50 és 51 kilométer között haladt – mondta Klenáncz József, a Klenáncz Méhészet tulajdonosa, akit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal többmillió forintra bírságolt, miután négy termékében antibiotikum-maradványt találtak. A hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakemberei ugyanis még a december közepén indított országos ellenőrzés keretében vett minták alapján rendelték el a Klenáncz Kft. termékeinek forgalomból való kivonását. Azután, hogy a laboratóriumi vizsgálatok a 25 grammos reggeliző mézben, az 500 grammos akácmézben és a 900 grammos Aro virágmézben antibiotikumot mutattak ki.

Stiller Ákos

Ez az intézkedés – tette hozzá Klenáncz József – kizárólag a Metro áruházakat érintette, miután a visszavont termékekből egyedül oda szállított a méhészet, s ezeket maradéktalanul visszahívta. A 2011. január 24. előtt vásárolt termékeket a Metro áruházakban visszavásárolják a fogyasztóktól. A Match áruházban az üzemeltető saját hatáskörén belül vonta vissza a termékeket, erre azonban a méhész szerint konkrét oka nem volt. (Cikkünk megjelenéséig az áruházat nem sikerült megszólaltatnunk.) Más áruházakba a hatóság által visszavont termékekből nem szállítottak ezért nem kellett intézkedni a visszahívásról. A CBA lánc, amely szintén árulja a méhészet termékeit, lapunknak elmondta, állásfoglalást kért a termelőtől, hogy a náluk kapható tételeket a vizsgálat nem érintette. Az állásfoglalás értelmében a termékek forgalmazását nem szüntette meg.

A  Klenáncz Méhészet ugyanakkor vitatja az intézkedések jogszerűségét, ezért fellebbezett a termékek forgalomból való kivonása és a bírság kiszabása ellen is. Arra hivatkozott hatóság által visszavont termékeket – csakúgy, mint a többi tételt – kizárólag akkreditált laboratóriumi vizsgálatot követően hozták forgalomba, s az erről szóló jegyzőkönyvet elküldték partnereiknek még a szállítás előtt.

A forgalomból kivont termékek – a januári 17-ei határozat szerint – 1-6 mikrogram közötti szermaradványt tartalmaztak kilogrammonként. Csakhogy ezek az értékek – hangsúlyozta Klemáncz József – alacsonyabbak voltak, mint amit a termékek forgalomba hozatalakor a magyarországi akkreditált laboratóriumok vizsgálati módszerei képesek voltak kimutatni. 2010-ben ugyanis még egyetlen magyarországi akkreditált vizsgálat sem tudta kiszűrni, ha 10 mikrogramnál(µg) kevesebb antibiotikum volt egy kilogramm mézben. Alig egy hónap leforgása alatt azonban a vizsgálati módszerek finomodtak, melynek köszönhetően január 24-étől már Magyarországon is 0,5 µg/kg-ra csökkent a kimutathatósági érték az akkreditált laborokban. Hiába vizsgáltattuk tehát be piacra dobásuk előtt a kifogásolt termékeket, esélyünk sem volt arra, hogy 10 mikrogramm alatti értéket kiszűrjük, mielőtt a polcokra kerültek volna.

Magyarországon a mézben nem lehet állatgyógyászati szermaradék, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint teljesen mindegy mit mutatnak ki a vizsgálatok, ha bármennyi szermaradványt találnak a termékben, akkor azt a mézet  itthon kivonják a forgalomból. A tárca tájékoztatása szerint, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal már korábban is a brémai Applica Laboratóriumban vizsgáltatta a mézeket, ahol már 2010-ben is 0,5 µg/kg kimutathatósági határértékkel adták meg az eredményeket. A Vidékfejlesztési Minisztérium elismerte ugyan, hogy finomodnak a vizsgálati módszerek a laboratóriumokban, de hozzátette: ennek köszönhetően a hatóság egyre hatékonyabban tudja ellenőrizni az uniós előírások betartását. A január 24-i dátummal kapcsolatban pedig közölte, hogy információi szerint, ez arra vonatkozik, amikor egy magyarországi, nem hatósági  laboratórium kezdte akkreditáltan vizsgálni a mézeket az érzékenyebb módszerrel, ami 0,5 µg/kg kimutathatósági határértékkel adja meg az eredményeket.

Hol bírságoltak és mennyit az átfogó ellenőrzés alatt?

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Ugyanakkor a méz nem engedélyezett hatóanyag-maradékainak 10 μg/kg-os kezdeti kimutathatósági határa az elmúlt esztendőben Európa-szerte hallgatólagosan elfogadott határértéknek számított – állítja a Klenáncz méhészet termékeit forgalomba hozataluk előtt bevizsgáló Wessling Hungary Kft. Az alsó határ csökkentése, melyet a cég állítása szerint a németországi Intertec Applica Laboratórium kezdeményezett, megakadályozza, hogy a kötelező gondosság elvét lelkiismeretesen gyakorló gyártók és forgalmazók valaha is biztonságban lehessenek. Elméletileg ugyanis bármilyen alacsony alsó méréshatárnál is létezhet még kisebb egy másik vizsgáló szervezetnél, aminek akkreditált eredménye alapján bármelyik érintett elmarasztalható lehet.

Azok az EU jogszabályok (470/2009 EK és 37/2010 EU rendelet), amelyek az állati eredetű élelmiszerek antibiotikum szennyezettségével is foglalkoznak, a "zéró tolerancia" elvét alkalmazzák a legtöbb mézben kimutatható antibiotikum esetében, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy  minden pozitív eredmény (nulla feletti) beavatkozást és/vagy visszautasítást von maga után – szerepel a németországi  Intertec Applica labor állásfoglalásában. A labor mindezt azzal magyarázza, hogy a jog szerint ugyanis a méz természetes produktum, amihez nem szabad semmit hozzáadni sem elvenni belőle.

A fent említett EU-s jogszabályok a mézre vonatkozóan nem állapítanak meg farmakológiai hatóanyagok (gyógyszerek) tekintetében maximális maradékanyag-határértéket és intézkedési referenciapontot sem – hangsúlyozta Klenáncz József, aki szerint emiatt az a méz, amelyik antibiotikum szermaradványt tartalmaz, nem felel meg a közösségi jogszabályoknak. Más uniós országokban ezt (nevezetesen a 0 µg /kg-ot) elméleti határértéknek tekintik és nemzeti szabályozásuk keretein belül cselekvési illetve intézkedési határértéket állapítottak meg. A Klenáncz Méhészet álláspontja szerint ez az oka annak, hogy a hatóság által januárban visszavont termékek más EU-s országokban, köztük Olaszországban is szabadon forgalomba hozhatók.

A németországi Intertec Applica ugyanakkor kijelentette, hogy a 10 µg /kg-os "cselekvési határ" alatt a hatóságok rendszerint nem avatkoznak be vagy utasítják vissza a méztermékeket. Az e feletti maradékanyag tartalom az, ami egyértelműen nem felel meg az EU előírásoknak a szöveg szerint. A labor azt írja állásfoglalásában, hogy a vizsgálati eredményeiket tartalmazó jelentéseikben normálisan a 10 µg/kg határhoz képest adják meg az antibiotikum tartalmat. Amennyiben ez alatti szulfát szintet mérnek a mézben, a vizsgálati jelentésben n.d., azaz not detected (nem észlelt) jelzést írnak. Sok általuk elvégzett vizsgálat esetében a 10 µg/kg-os limitnél alacsonyabb koncentrációkat is képesek mérni az alkalmazott analitikai módszernek köszönhetően. Szulfonamidok esetében (a méz fajtájától függően) ez akár 1 µg/kg is lehet.

Klenáncz József szerint a magyarországi helyzetre a megoldás az lenne, ha egy maximális maradékanyag határértéket – az EU-s országokhoz hasonlóan – nálunk is megállapítanának, mint ahogy létezik ilyen határérték hús, tej, tojás esetén is. Az a probléma, hogy a méz állati eredetű produktum, és az állat megbetegedése esetén gyógyszeres kezelésre szorul, másképp nem gyógyítható.