A különadó májusi bevallásához – a jogszabály értelmében – a munkáltatónak március 31-én éjfélig kell adatot szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre rendszeresített nyomtatványán. Ezt munkavállalónként és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban kell megadnia. A törvény előírja a munkáltatónak a tájékoztatást az általa kifizetett különadóalapot képező összegről és a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a hvg.hu megkeresésére.

Végkielégítés után. Egyértelmű útmutatások

sxc.hu

Az adóhatóság nem a különadó alapját képező jövedelmeket – például a szabadságmegváltás vagy munka alóli felmentésre jutó bér megjelölését –, hanem magának a különadó alapjának megállapítását kéri a kifizetőtől. Csakhogy a magánszemély ennek alapján nem tudja elkészíteni a bevallását. Ha megtenné ezt, akkor, Angyal József szerint, egy adóellenőrzés során nem tudná hitelt érdemlően alátámasztani a különadó alapját. Ráadásul, hangsúlyozta a szakértő, önadózás esetén a különadó alapjának meghatározása a magánszemély feladata, bevallás utólagos vizsgálata esetén az adóhatóság feladata, de semmiképpen sem a munkáltatóé.

A NAV azonban felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy kérésükre munkáltatójuknak tájékoztatniuk kell őket a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül. Angyal József szerint azonban az erre kijelölt nyomtatvány nem tartalmazza a bevallás kitöltéséhez szükséges adatokat, vagyis  a különadó alapját képező alábbi jogcímekhez tartozó összegeket:
• szabadságmegváltás
• munka alóli felmentésre járó összeg
• jubileumi jutalom
• végkielégítés.

A felsorolt jogcímeken járó összegeket tehát sem az adóhatóság nem kéri be a munkáltatótól, sem a munkavállaló tájékoztatására szolgáló nyomtatványon nem szerepel erre vonatkozó adat. Ezért a magánszemély a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudja a különadó alapját meghatározni.

A munkavállaló tehát Angyal József álláspontja szerint hiába kéri be a bevalláshoz szükséges információkat,  a hibásan kialakított adatszolgáltatási nyomtatvány miatt a munkáltató nem tud adatot szolgáltatni a különadó alapját képező jövedelmekről. Emiatt az okleveles adószakértő senkinek nem tanácsolja, hogy benyújtsa az 1053K különadó bevallását. Szerinte a rendelkezésére álló adatok alapján ugyanis ezt senki nem tudja jogszerűen megtenni, így mulasztási és egyéb bírsággal  – a jogszabály értelmében – nem sújtható. Jogorvoslatra ugyanakkor, állítja az adószakértő, ez az egyetlen esélye. Az adóhatóság csak a bevallás utólagos ellenőrzési vizsgálata keretében tudja megállapítani a különadó alapját. A vizsgálat alapján jegyzőkönyv készül, amelyre észrevételt lehet tenni. Ezt követően a NAV határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezést lehet benyújtani. A jogerős határozatot bíróságon lehet megtámadni. Ekkor nyílnak meg az egyéb jogorvoslati lehetőségek: eseti ügyben alkotmányjogi panasz, nemzetközi bíróság.

Az általános határidő 2011. május 20., de az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a határidő 2011. február 25. volt. A 1053K bevallás kitöltéséhez a nyomtatványhoz kapcsolódó kitöltési útmutató nyújt segítséget.

A NAV sajtóosztályán – a hvg.hu kérdésére – azt mondták, hogy bevallást mindenkinek be kell adnia, akire a törvény vonatkozik. A jövőre nézve pedig azoknak a munkavállalóknak, akiknek a törvény tavaly év végi hatálybalépése után munkáltatója olyan juttatást fizetett ki, amellyel kapcsolatban a különadó fizetési kötelezettsége felmerül. Ezt a munkáltatónak, a törvény 11. § (1) bekezdése alapján, a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor meg kell állapítania, le kell vonnia és elkülönítve igazolnia.