A kutatásban résztvevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát. A válaszadók mintegy 85 százaléka, vagyis a jelentős többség vélekedik úgy, hogy ennek a kapcsolatnak a minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ. Az általában „jó” jelzővel illetett viszony a legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó tekintetében jellemző, azonban a helyi iparűzési adó tekintetében a válaszadó társaságok 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal.

A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta, hogy került már vitába egyes adózási kérdések tekintetében az illetékes hatósággal.

Ellenőrzési tapasztalatok

A válaszadó cégek 55 százalékánál folytatott a közelmúltban átfogó ellenőrzést az adóhatóság, a válaszadók többsége (54%) elégedett volt az ellenőrzési eljárással, ami részben összefügghet a megkérdezett vállalati szegmenst (közepes- és nagyvállalatok) vizsgáló adóellenőrök jó felkészültségével is.

Az adóhatóság határozatában foglaltakkal a társaságok közel fele (49 százaléka) nem értett egyet, azonban ezekben az esetekben 27 százalékuk nem tett további jogi lépéseket, vagyis meglepő módon semmilyen jogorvoslati eszközzel nem élt, holott ezek között lehettek volna kifejezetten egyszerű, komoly költséggel nem járó lépések is.

Azon vállalatoknál, amelyek jogi lépéshez folyamodtak, a Deloitte Zrt. felmérése szerint az adójogi problémák 48 százaléka már a fellebbezési szakaszban, az elsőfokú határozat szintjén megoldódott - az esetek 20 százalékában pedig felügyeleti intézkedés segítségével sikerült megoldásra jutni az adott kérdésben.

A problémák kezelése

A kérdőívet kitöltők 89 százaléka szerint megoldást jelentene egy gyors problémamegoldó folyamat, vagy egy kompetens egyeztető testület felállítása az adózási problémák tisztázásához. Az adózók nagy része elképzelhetőnek tartana egy független szakértők bevonásával megvalósuló arbitrációs, vagy választottbírósági-jellegű eljárást. Ez ugyan eljárási költségekkel járhat, illetőleg nem egyértelmű, hogy csak az egyik, vagy másik fél javára születhetne döntés, de ezzel együtt is – tekintve hogy ezen eljárás gyorsabb és hatékonyabb – sokan választanának egy ilyen fórumot vitás adózási kérdéseik rendezésére.

Kihasználatlan lehetőségek

 A Deloitte Zrt. felmérésben résztvevő társaságok rendkívül alacsony hányada (29%, illetve 3%) fordult kötőerejű, feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel, illetve – a viszonylag újdonságnak számító – szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelemmel a Nemzetgazdasági Minisztéri­umhoz, illetve az adóhatósághoz.

A feltételes adómegállapítási eljárás keretében lehetőség van egy adott ügylet adójogi következményeinek tisztázására oly módon, hogy a minisztérium által kiadott határozat - változatlan tényállás, illetve a vonatkozó jogszabályok változatlansága esetén - egy későbbi adóellenőrzés során kötelező erővel bír az adóhatóság előtt. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezen kérelmek benyújtása díjfizetési kötelezettséggel jár, amely az ügylet nagyságrendjétől függően eltérő mértékű lehet. A költségtől függetlenül azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium által kibocsátott határozat teljes bizton­ságot nyújt az adott, kérdéses ügyletek adókezelésének tekintetében, ami az üzleti tervezés szempontjából lényeges tényező lehet.

Szintén nem elterjedt a megkérdezett vállalkozások körében a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek alkalmazása, hiszen saját bevallásuk szerint mindössze a válaszadók 3 százaléka élt ezzel az adóhatóság által biztosított, a vállalatok számára hatékony megoldást jelentő lehetőséggel.