Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a magyar áfa törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében azok az adóalanyok, amelyek a bevallás benyújtására előírt határidőig nem fizették meg a beszerzéseik adóval növelt ellenértékét, a negatív áfa összegét kénytelenek a következő adó-megállapítási időszakra továbbgörgetni. A negatív áfa az adott adó-megállapítási időszakban a fizetendő adót meghaladó, levonható adót jelenti.
Az időközben a magyar parlament által elfogadott törvény hatályon kívül helyezi az áfatörvénynek az Európai Bíróság által kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. Aki a külön kérelmet választja, az október 20-ig igényelheti vissza a neki járó áfát. A határidő jogvesztő, vagyis utóbb a mulasztás nem igazolható. Az adóalany azonban választhatja azt is, hogy a rendes áfabevallásban szerepelteti a visszaigénylést, amire viszont nem vonatkozik az előbbi határidő. Akit a hatályon kívül helyezendő szabály miatt megbírságolt az adóhatóság, az szintén október 20-ig kérhet ismételt ellenőrzést. A visszaigénylés és az ismételt ellenőrzés kérése független egymástól, csak a határidejük azonos.
A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el azt. Az adóhatóság a visszaigényelt áfát 30 napon - ha az egymillió forintnál több, akkor - 45 napon belül utalja vissza.
Az áfaszabályozás ügyében az Európai Bizottság tavaly tavasszal fordult az uniós bírósághoz, azt követően, hogy a témáról a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A végrehajtó testület első lépésként 2007-ben figyelmeztette Magyarországot, majd második fázisként tavalyelőtt indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, ennek lezárását jelenti a mostani ítélet.
A magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába fizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható összege meghaladja a befizetendőt, a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Viszont ha a cég valamely beszerzését a hozzá kapcsolódó adóval együtt még nem fizette meg üzleti partnerének, az érintett áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
A brüsszeli bizottság bírósághoz eljuttatott beadványa szerint a magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a cégek adó-visszaigénylési jogának érvényesítését vég nélkül halasztgassák, miközben a vonatkozó uniós irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. A magyar szabályozás továbbá a vállalkozásokat is sújtja, mert már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások árának kézhezvétele előtt az áfa megfizetésére kényszeríti őket; ráadásul az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.
A bíróság az ítéletben emlékeztetett arra, hogy "az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható". A vonatkozó uniós irányelv "főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfakülönbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását".
