Számos területen, így a konszolidáció és a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó végleges standardok már elkészültek, és idén számos további standard véglegesítését tervezi a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és az USA Pénzügyi Számviteli Szabványok Testülete (FASB). Az új szabályok várhatóan több kritikus területen jelentősen megváltoztatják az elszámolás és a közzététel módját, így a pénzügyi instrumentumok (besorolás és értékelés, értékvesztés, fedezeti ügyletek elszámolása), a lízingek, az árbevétel elszámolása és a konszolidáció terén is.

A standardok többsége várhatóan 2015. január 1-jétől válik kötelezővé, míg a konszolidációra vonatkozó standardot, amennyiben az EU addig befogadja, már a 2013. január 1-jétől alkalmazni kell. Az (EU által befogadott) nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz (IFRS) alkalmazása minden tőzsdén jegyzett társaság konszolidált beszámolója esetében kötelező, emellett pedig bármely egyéb, konszolidált beszámoló készítésére kötelezett társaság is választhatja az IFRS-ek szerinti beszámolást a magyar törvényes konszolidált beszámolási kötelezettsége teljesítésére.

A benyújtott számviteli standardokban várható módosítások a legtöbb vállalkozás esetében  várhatóan egyebek mellett az árbevétel elszámolhatóságának idejét, a költségek kezelését, az előrejelzések és a stratégiai tervek szilárdságát, befektetői viszonyok átláthatóságát érintik. A magyarországi vállalati körben elsősorban a nemzetközi anyavállalattal rendelkező cégek tettek komolyabb lépéseket a változások hatásainak felmérésére, és a megfelelő megoldások kidolgozására. Ez a gyakorlat elsősorban azokra jellemző, ahol csoportszinten figyelnek a standardok változásainak betartására – véli Maria Williams, az Ernst & Young Pénzügyi és számviteli tanácsadási szolgáltatási igazgatója.

Az IFRS szerinti beszámolót készítő hazai vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel tudják sikerrel felkészüljenek a változásokra és megfeleljenek a befektetők, bankárok és más törvény szintű rendeletek elvárásainak, érdemes egyebek mellett felmérni a javasolt módosításokból eredő az adóügyi következményeket és potenciális adókockázatokat. Ugyancsak célszerű felmérni, hogy a számviteli gyakorlatot érintő változások miként befolyásolják a stratégiai üzleti döntéseket.