Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A hatályos Munka törvénykönyve szerint a kölcsönzőknek az esélyegyenlőség jegyében ugyanazon juttatásokat kell biztosítaniuk, amelyeket a fogadó cégnél azonos munkakörben dolgozók megkapnak. A kölcsönzött dolgozónál azonban a kölcsönző cég és a megrendelő megosztva gyakorolja a munkáltatói jogokat. Egy-egy kölcsönző pedig több, eltérő helyzetben lévő cégnek szolgáltat, ezért ha csak az egyik partnere nem tudja vagy akarja teljesíteni az elvárt béremelést, akkor a szolgáltató és a többi partnere sem tudja igénybe venni valamennyi előnyét annak, ha minden dolgozó esetében teljesítik az elvárt emelést – írja a Napi Gazdaság.
A megállapodás megszületéséig a munkaerő-kölcsönzők többféle megoldásban gondolkodtak. A saját alkalmazású dolgozóknál többnyire megadták a szükséges emeléseket, a kikölcsönzött dolgozóknál azonban változatos a kép. Akad olyan vállalkozás, amelyiknél kivártak a tavalyi nettók szinten tartásának biztosításával, de a cégek egy része megadta az emelést. A minimálbér és a garantált bérminimum növelése a bérkompenzációval együtt jelentősen emeli a munkaerő-kölcsönzési árakat, ami a keresleti oldal igényeit is visszafogja.
A nemzetgazdasági tárca pénteki közleménye szerint a kormány rövidesen megtárgyalja a bérkompenzációs pályázat kiírásához szükséges jogszabály-módosításokat, a kormány elé kerülő javaslatban pedig várhatóan szerepel majd a munkaerő-kölcsönzők bérkompenzációs nehézségeinek megoldására az érintettek bevonásával kidolgozott tervezet. Köves Balázs, az SZTMSZ alenöke a Napi Gazdaság Online-nak elmondta, ezzel várhatóan olyan diszkriminációmentes megoldás születik, amely révén a munkaerő-kölcsönző cégek is maradéktalanul végrehajthatják a törvényben meghatározottakat. A szervezet szerint a megállapodás konkrét pontjai március elején kerülhetnek a parlament elé.
