A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A süttői mészkőbányákkal és az erre ráépülő díszítőkőüzemekkel rendelkező kőfaragó vállalkozás a legnagyobb ebben az üzletágban: az építőipar kitartó vergődése ellenére egyelőre több milliárd forintos árbevételt generál évente – írja az Origo. A válságban nyereséges maradt, közel 400 főt foglalkoztat, évi 100 ezer négyzetméter díszítőkövet dob a piacra.
A cégre a Budapest szíve program pályázatai miatt belengetett uniós büntetés miatt terelődött a figyelem, de általában az állami és uniós forrásokból finanszírozott műemléki rekonstrukcióknál kevés olyan pályázat akad, amelyen a Reneszánsz - önállóan vagy konzorciumban - ne indult volna, és ne ért volna el pozitív eredményt. A hazai műemlékek legtöbbje régen is süttői mészkőből épült, így a felújításoknál is erre van a legtöbbször igény, ezt pedig mi tudjuk a legolcsóbban szállítani – magyarázza Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgató-társtulajdonosa, akinek a cége az utóbbi évek szinte összes hazai műemléki felújításában kulcsszerepet játszott.
A cég egyik nagy versenytársának név nélkül nyilatkozó vezetője is ezt mondja a másik irányból. Ha egy pályázatban ott szerepel a "süttői kő" mint feltétel, akkor eleve nem indulnak. "Süttőivel csak a Reneszánsz rúg labdába, minek pályázzunk?" - jegyzi meg a cégvezető, aki szerint az állami megrendelések amúgy is ráfizetésesek.
"Sokszor támadnak minket, hogy monopolhelyzetben vagyunk. Erre én azt mondom, az egész világon a föld, amíg le nem érünk a magmáig, kőből van. Magyarországon száz helyen lehetne a süttőihez hasonló díszítőkövet bányászni, ez nem olyan, mint az arany" - mondja Balogh Miklós, hozzátéve, a jogszabályok szerint bárki bejelentheti, hogy bányászati célból akar kutatni egy területet, és engedélyt kérhet a kitermelésre. Erről a társaság egyik kisebb versenytársának a vezetője - aki szintén nem kívánt névvel nyilatkozni - azt mondta, ez mezei halandónak inkább csak elvi lehetőség, mivel a kutatás, az engedélyeztetési procedúra és főleg maga a bányászat horribilis összeget követel.
Az egyebek mellett a Parlamentet, a Margit hidat, a gödöllői kastélyt és a pécsi Zsolnay negyedet is felújító részvénytársaság az 1948-ban létrejött állami kőfejtő vállalat romjain alakult újjá. Ez nem ment simán: a '90-es évek elején a vállalatot privatizálták, kanadai tulajdonosok kezére került, majd a csőd közelébe jutott, és 1997-ben kis híján felszámolták. A jelenlegi három magántulajdonos - Balogh Miklós, Páljános András és Bene Zoltán (akik most a cég vezérigazgatói is) a katasztrófa előtti utolsó pillanatban álltak össze. Néhány tízmillió forintért felvásárolták a felszámolás alatt álló társaságot, annak 1,1 milliárd forintos adósságállományával együtt.
| Külföldi terjeszkedést terveznek |
A jövőben a társaság fókusza is áttevődik, Balogh Miklós szerint egyre többet fognak külföldön dolgozni, és kisebb szerepet szánnak az állami felújításoknak. "Ezek a megrendelések sokszor ráfizetésesek, mert Magyarországon a magasépítési árak irreálisan alacsonyak, az állam lassan fizet, és még támadások is érik a céget" - sorolta a cégvezető. A külföldi terjeszkedés az egyik konkurens szerint is indokolt lehet. "Túl nagyra nőttek. Nagyon sokat beruháztak, sok hitelt vettek fel, és most nincs annyi munka a magyar piacon, amennyi ezt kitermelné" - fogalmazta meg az egyik cégvezető, aki szerint a piac minden szereplője előtt intő példa, hogy korábban kifejezetten sikeresnek látszó nagy vállalkozások is be tudnak dőlni. Példaként a február óta felszámolás alatt álló Hérosz Zrt.-t említi, amely szintén több állami, fővárosi pályázaton volt nyertes az utóbbi években, olykor a Reneszánsszal konzorciumban is; egy kisebb, de azért néhány éve még milliárdos árbevételt termelő és nyereséges kőfaragó társasággal szemben pedig néhány napja indítottak felszámolási eljárást. |
A kölcsönöket több év alatt sikerült visszafizetniük, ezzel párhuzamosan 4-5 milliárd forintot fejlesztésekbe és beruházásokba öltek. Ennek az eredménye egyébként Ürömön járva is kézzelfogható: jóllehet, a termelés oroszlánrésze a süttői bánya közelében zajlik, Ürömön is több kőfaragó csarnokban folyik a munka, a különböző díszköveket és azok hasznosítását bemutató központ pedig látványosabb, mint sok kortárs múzeum.
A talpra állásban legalább olyan nagy szerepe volt annak is, hogy a magyar gazdaság a '90-es évek végén erőre kapott, az ingatlanpiac és az építőipar is feltámadt, és a magánszektor beruházásai mellett a nagy állami felújítások is beindultak. "Magyarország le volt pusztulva, tudtam, hogy egyszer meglódul a gazdaság, de hogy ennyire, azt azért én sem gondoltam volna" - fogalmazza meg a cégvezető a '90-es évek végétől a gazdasági válságig terjedő periódusra gondolva.
A válság azután nagyon betett a hazai építőiparnak és az ingatlanpiacnak, a Reneszánsz számaiban mégsem hozott drámai törést. Az állami megrendelések ekkor is futottak: a pécsi, a gödöllői és jó néhány fővárosi projekt is erre az időszakra esett, a nyilvános cégadatok 2009-2010-ben is fejlődést mutatnak. A 2009-es 12 milliárd forintos árbevétel 2010-ben 15-re nőtt, és a nyereség is több százmillió forint volt, de a tavalyi év már nem sikerült ilyen jól. A forgalom 10 milliárd forint felett maradt ugyan, de a profit a korábbinál jóval szerényebb lett, a menedzsment ezért most átszervezésekre készül.
További részleteket itt olvashat.
