Egy másik kérdésre, amely a Malév iránt korábban érdeklődő kínai vevőjelölt visszalépését firtatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: mivel az üzlet feltételeinek elfogadása Magyarországnak nem lett volna előnyös, a tervezett együttműködés meghiúsult. Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a közlekedés ágazatért felelős szaktárca nyitott a tárgyalásokra kínai és más szakmai befektetőkkel.

Az új légitársaság felállításához elsősorban az Európai Unió számára is elfogadható üzleti tervre, flottatervre, útvonalhálózat kidolgozására van szükség - írta még Matolcsy György.

A két miniszter arra hívja fel a figyelmet, hogy uniós szabályok szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos. Németh Lászlóné hozzáteszi: az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet. Így egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez.

A megfelelő partner megtalálása a világgazdaság és a légi közlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett feladat, de a szaktárca a nehézségek és hátráltató körülmények ellenére sem tartja esélytelennek egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozását - jegyzi meg a miniszter.

A Malév-dolgozók bérének kifizetését firtató kérdésre Németh Lászlóné ismertette: a volt dolgozók teljes követelésének összege - a felmondási idő, a végkielégítések és a szabadságok megváltása - a járulékokkal együtt meghaladja a 6 milliárd forintot. Ezek kielégítésére a felszámolási eljárás szabályai szerint van lehetőség.

A társaságnak a márciusi bérekre már nem volt fedezete, ezért a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívott körülbelül 317 millió forintot. Mivel a bérgarancia összege személyenként legfeljebb bruttó 1 013 000 forint, a kiemelkedően magas átlagbérek miatt egyes munkavállalók már a márciusi bérüket sem kapták meg teljes mértékben (23-an érték el az egyéni limitet).

Az áprilisi és az időközben esedékessé vált felmondási időre járó átlagkeresetre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra a felszámoló a Bérgarancia Alapból 484,5 millió forintot igényelt. A felszámoló számításai szerint az áprilisi bérek kifizetése után a munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok fedezetére a Bérgarancia Alapból - az egyéni limitek miatt - 100-150 millió forint áll rendelkezésre, ez a forrás felmondási időre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra is fordítható.