Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"A következő két évtizedet a megújuló és a gázalapú termelés arányának további növekedése és a fogyasztókért folyó verseny erősödése jellemzi majd. A legnagyobb kihívást azonban a beruházásokhoz szükséges források előteremtése, valamint az ellátási problémák okozzák majd.” – foglalja össze a PwC 12. Globális Éves Villamosenergia-ipari Felmérés eredményeit Osztovits Ádám, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának cégtársa.
Aktív befektetési időszak elé néz az iparág: a felmérésben résztvevők közel 70 százaléka tervez valamilyen nagyobb beruházást a közeljövőben hatékonysága illetve versenyképessége növelése végett. A beruházásokban még sokáig vezetni fog a gázalapú termelői kapacitások létesítése, a cégek 55 százaléka tervez ilyen beruházást. Más iparágakhoz hasonlóan az energetikai cégvezetők 80 százaléka számára is gondot okoz a finanszírozás.
Kívülről jön a fő versenytárs
Az okos hálózat elterjedését szinte biztosra veszik a válaszadók, és ez megváltoztatja versenystratégiájukat is. A közműcégek többségének nagy kihívás lesz a felerősödő verseny a kisfogyasztói piacon. Új gondolkodásmódra, új CRM rendszerekre és akár új stratégiai partnerek lesz szükségük. 27 százalékuk attól tart, hogy fő versenytársuk a jövőben egy, az energiaiparon kívülről érkező, bejáratott márkanevű cég lesz más iparágból például a telekommunikációs szektorból, vagy a pénzügyi szektorból.
Az iparág üzenete világos a kormányzat felé: az energiaigény kielégítéséhez nem piaci reformokra, hanem befektetésbarát környezetre van szükség. A válaszadók közel 80 százaléka szerint a hálózati befektetést támogató szabályozási környezet kialakítása, kiemelt fontosságú. A piacok jobb hálózati összekapcsolását is egyértelműen fontosabbnak tartják, mint a liberalizáció folytatását. Míg előbbit a válaszadók háromnegyede, utóbbit csak harmada javasolja kormányzati prioritásnak.
Az iparági szereplők növekvő fenyegetettséget látnak a fogyasztók fizetőképességének csökkenésében. Véleményük szerint Európában és Észak-Amerikában a következő 20 évben jelentősen megnő azon háztartások száma, akiknek alapvető energiaszükségletük fedezése is anyagi problémát okoz. A korlátozott fogyasztói fizetőképességből adódóan a hálózatfejlesztés költségei kevésbé háríthatóak át a fogyasztókra.
2030-ra alapvető változást jósolnak a felmérés résztvevői a megújuló energiák szerepét illetően: a válaszadók 80 százaléka szerint a tradicionális megújuló energiaforrások, mint a víz, szél és a nap húsz éven belül támogatások nélkül is versenyképes lesznek. A kutatásban részt vevő vállalatok energiamixében a nem fosszilis energia aránya 2030-ra a jelenlegi 34-ről várhatóan 43 százalékra nő, ám még ez is távol van a globális felmelegedés 2 Celsius fokos korlátozásához szükséges, 2035-re előirányzott 58 százalékától.
Szkeptikusak a vélemények a fosszilis üzemanyagok kivezetésének támogatását illetően a következő évtizedekben. Habár a célok ismertek, mégis a válaszadók közel fele szerint nem váltják be a reményeket 2030-ig az előirányzott energiahatékonysági programok. Véleményük szerint a befektetések középpontjában a továbbiakban is a gázfejlesztések lesznek fókuszban, köszönhetően Kína és egyéb gyorsan fejlődő országok növekvő keresletének. 2030-ra az iparági szereplők gázfelhasználása várhatóan 29 százalékról 33 százalékra nő majd.
