Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A törvényszék közigazgatási kollégiuma kedden kezdte meg a június 20-án hozott határozat felülvizsgálatát, az ülésen azonban az iratismertetés és a felek meghallgatása után a tárgyalást elhalasztotta. A bíróság az eljárás idejére felfüggesztette a médiatanács határozatának végrehajtását, vagyis a rádiónak ugyan már nincs szerződése, de jogok még megilletik, illetve kötelezettségek továbbra is terhelik.
A hatóság arra hivatkozva mondta fel az FM1 Zrt. szerződését, hogy a mintegy 750 millió forintos kötelezettséget felhalmozó társaság menedzsmentje nem élt azzal a mentőcsomaggal, amelyet a médiatanács korábban neki felajánlott. Ebben egy tizenkét havi részletfizetési lehetőséget ajánlott fel, és a 40 millió forintnyi késedelmi kamat elengedését. (A kötelezettség a mintegy 150 millió forintos bankgarancia hiányából, médiaszolgáltatási díjtartozásból és az ezek miatt kiszabott bírságokból áll össze.)
A rádió üzemeltetőinek június 18-án kellett volna megkezdeniük a törlesztést, ennek azonban nem tettek eleget. Aznap a rádió vezetői sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy 500 millió forintos váltót ajánlottak fel a hatóságnak, és csődvédelmet kértek maguk ellen. A hatóság viszont azt közölte: jogszerűen nem fogadhatja el az értékpapírt.
A NeoFM tárgyalása a bíróságon
MTI / Koszticsák Szilárd
A keddi tárgyaláson a rádió jogi képviselője elmondta, hogy július 3-án az FM1 Zrt. összes részvényét megvásárolta a Dr. M-MEDIA Kft. Ezt követően a hatóságnál bejelentették a tulajdonosváltást, és egyeztetést kezdeményeztek a tartozás rendezéséről. Elhangzott az is, hogy július 9-én a rádió polgári bíróság előtt is megtámadta a szerződésük felmondásáról szóló határozatot, és július 2-án a bíróság tényleges csődeljárást rendelt el az FM1 Zrt.-vel kapcsolatban.
A jogi képviselő beadványában arra hivatkozott: a csődvédelem alatt nem lett volna lehetőség arra, hogy a cégtől megvonják azt a jogosultságát, amely bevételét keletkezteti, vagyis a médiaszolgáltatás lehetőségét.
A képviselő a tárgyaláson arra is hivatkozott, hogy már korábban is jelezték a hatóságnak: gazdaságilag megvalósíthatatlanok azok a feltételeket, amelyeket számukra az NMHH megszabott. A rádiónak ugyanis nem bevételarányos, hanem fix, évi 464 millió forint plusz áfa összegű médiaszolgáltatási díjat kell fizetnie, ami azt jelenti, hogy az idei évre összesen csaknem 830 millió forintot kell fizetniük a hatóságnak, miközben tavalyi árbevételük mintegy 650-670 millió forint volt.
Kifogásolta a médiahatóság azon állítását is, miszerint nem volt tudomása a csődvédelemről, hiszen az július 19-én megjelent a cégközlönyben, és azzal kapcsolatban az NMHH közleményt is kiadott.
A médiatanács képviselője ugyanakkor a joggal való visszaélésnek nevezte a csődtörvényre való hivatkozást, mivel a hatóság határozatát az előzte meg, hogy a rádió több mint egy éve, számos alkalommal sértett jogot. Közölte azt is, hogy a csődtörvény értelmében a szerződés felmondására maga a csődeljárás kezdeményezése is okot ad, így visszás éppen erre hivatkozni annak állításakor, hogy a hatóság nem mondhatta volna fel a szerződést.
