A lap az érintett cég megnevezése nélkül azt írja, a málna-, narancs- és jaffaszörpöket gyártó vállalat termékeinek csomagolásán ugyan a 33 százalékos gyümölcstartalmat tüntették fel, a jaffában mégis mindössze 3,3 százaléknyit találtak, és a legtöbb gyümölcsszázalék is az 5-öt érte csak el.

A szörphamisító cég a Figyelő szerint egy ismert és nem is jelentéktelen szereplő a piacon, a termékei több kereskedelmi láncban kaphatók, és kereskedelmi márkák neve alatt is forgalmazzák a szörpjeit.

Fazekas Endre, a Sio Eckes Kft. ügyvezetője a lapnak elmondta, nagyon nehéz helyzetben vannak a szörpgyártók, mert a drága bogyós gyümölcsökből nehezen lehet legálisan olyan szörpöt olcsón előállítani, amiben valóban 33 százalék lenne a gyümölcstartalom. Szerinte a boltokban a literenként 500 forintnál kevesebbe kerülő szörpöknél már felmerülhet a gyanú, hogy mégsem annyi gyümölcsöt tartalmaznak, mint ami rá van írva.

Az alacsony gyümölcs-, ám magas cukortartalmú szörpöket azonban sújtja a népegészségügyi termékadó (népszerűbb nevén chipsadó), ha ugyanis 25 százaléknál kevesebb gyümölcs kerül egy szörpbe, akkor literenként mintegy 200 forint adót kell fizetni utána.

A lap felidézi, hogy az emblematikus Szobi Szörp Zrt. megszűnése után öt szereplő jelent meg a magyar szörppiacon, ezek közül a legnagyobbak a Piroska és a Pölöskei Szörp, amelyek ketten együtt a piac mintegy 60 százalékát uralják, a maradék 40-en a többi három cég osztozik. Bár a Szobit is újraindította egy befektető, az inkább az üdítőital-gyártásra koncentrál.

fzs