Tombol a korrupció a magyar gazdaságban

A vesztegetés, kenőpénzek fizetése révén szerzett üzletek rövid távon hasznot hoznak, hosszú távon azonban százmilliárdokban mérhető károkat okoznak a vállalatoknak és a nemzetgazdaságnak – hangsúlyozta Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója és Nick Kós, a PwC első embere az elitvállalatok meghívott vezetői számára tartott Figyelő TOP200 klubkonferencián. A cégen belüli felelősségi programok, antikorrupciós eszközök önmagukban nem elegendők. Fejben dől el, azaz a cégvezetőkön múlik, hogy mennyire transzparens módon működnek a vállalatok. A jó hírnevet az etikai értékekre alapozva lehet hosszú távon megőrizni, ehhez ragaszkodni kell, s ezt a befektetők is nagyra értékelik.

„A kiindulópont az, hogy senkinek nem fizetünk csúszópénzt” – húzta alá előadásában Christopher Laska. Ehhez képest a magyar helyzet lesújtó, számos felmérés támasztja alá, a vállalatok megtanultak együtt élni a korrupcióval. Nem akarnak tudomást venni arról, hogy hosszabb távon rombolja a társadalmat és a gazdaságot, a vállalatvezetők 32 százaléka nem utasítana el egy ilyen ajánlatot. Sokatmondó a szervezetek reagálása is a korrupciós esetekre, ha indul is eljárás, az elkövetők 50 százalékát felmentik.

Több mint ijesztő az a tapasztalat, hogy a cégek harmada semmit nem tesz a visszaélések megakadályozása érdekében. A transzparencia üzleti prosperitást hoz, a kellemesebb munkakörnyezet, a kiszámítható, stabil jogszabályi környezet növeli az ország iránti befektetői bizalmat, ezért együttes fellépést sürgettek a korrupció ellen.