Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az elmúlt időszakban egyre több magánnyugdíjpénztár döntött úgy, hogy végelszámolással megszűnik. A pénztárak megszűnése választás elé állítja tagjaikat: pénztári vagyonukat átlépéssel egy másik pénztárba irányítják vagy visszatérnek az állami rendszerbe. Fontos, hogy aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerben akar maradni, idejében jelezze átlépési szándékát - hívja fel a figyelmet a pénztár. Aki ugyanis megszűnő nyugdíjkassza tagja, és nem indítja el idejében az átlépési folyamatot, az automatikusan visszakerül az állami rendszerbe.
A Budapest Magánnyugdíjpénztár - amelynek jelenleg 5345 tagja van, és 16,5 milliárd forintnyi vagyont kezel - közleménye szerint felkészült a pénztárrendszerben maradni szándékozó tagok fogadására. Az átlépni szándékozók a pénztár alapítója, a Budapest Bank (BB) bármelyik fiókjában személyesen jelezhetik átlépési szándékukat.
A BB bejelentését feltehetően az OTP Magánnyugdíjpénztár megszűnésének híre motiválta: a cég igazgatótanácsa a kassza végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésére tesz javaslatot a küldöttközgyűlésnek a december 10-ére összehívott küldöttközgyűlésen.
Az OTP pénztár a tagjaival korábban azt közölte, hogy a jövő évtől a kassza valószínűleg nem számíthat az OTP Bank támogatására, ezért két út áll előtte: a tagok által - a befizetett tagdíjon felül - önkéntesen és rendszeresen fizetendő működési célú adományból való fenntartás vagy a végelszámolás. Az előbbire kicsi az esély, tekintve, hogy a levél szerint a kassza taglétszáma 13 530, ebből az idén 1183 fizetett tagdíjat, és mindössze 11-en támogatták működési célú adománnyal is a pénztárt.
Szeptember végén 11 magánnyugdíjpénztár működött, ebből azonban 4 végelszámolás vagy beolvadás alatt állt. A magánnyugdíjpénztárak tagjainak száma a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint szeptember végén 72 347 fő volt.
A szeptember végén működő 11 magánpénztárból 8 veszteséges volt. A magán-nyugdíjpénztári szektor működési vesztesége az első három negyedévben 0,249 milliárd forint volt. A magánkasszák 16,202 milliárd forint befektetési eredményt értek el az első háromnegyed évben, az általuk kezelt portfólió piaci értéke szeptember végén 192,622 milliárd forint volt.
A PSZÁF nemrég publikált kockázati jelentésében úgy vélekedett, hogy ha a szabályozás nem változik, további magánnyugdíj-pénztári végelszámolások és beolvadások várhatók. Jelenleg a tagdíjak 0,9 százalékából kell fedezni a működési kiadásokat, ami viszont nem fedezi ezt. Ha a szabályozás nem változik, a kasszák a működést biztosító bevételként csak a pénztártagok adományaira, illetve - ha pénzügyi (banki, biztosítói hátterű) csoport részeként működnek – a csoport támogatására számíthatnak - mutatott rá a PSZÁF.
