Haltermékeket is gyártana a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., amelynél az ezzel kapcsolatos tervezés jelenleg még a kezdeti fázisában tart - mondta Erdélyi István, a cég elnök-vezérigazgatója a VG-nek adott interjújában. Szerinte érdemi mennyiségben 2014 végén vagy 2015 elején indulhatna meg a haltermékek gyártása.

A Gallicoop az 1800 hektáros biharugrai halastavakból kapna halat, amelyeket a Békés megyei önkormányzat szeretne fejleszteni. "Itt szakszerű haltermelést kívánnak kialakítani, növényevő halakra, elsősorban pontyra koncentrálva. Ide telepítenének egy halfeldolgozót is, amely elvégezné a feldolgozás első lépését, vagyis szálkátlanítaná a halat" - mondta Erdélyi.

A cégvezető szerint a Gallicoop már a kész halhúst kapná meg, amelyből virslit és panírozott termékeket állítanának elő. "A vevőknél döntően menzákra gondolunk. Elindult a mintamenza program, van tehát akarat az ilyen jellegű étkeztetés megújítására. Ráadásul cégszinten jobban kihasználhatnánk a kapacitásainkat, és a kevéssé nyereséges termékeket kiválthatnánk újakkal" - tette hozzá.

Tavaly a Gallicoop "szerény nullás eredményt" ért el Erdélyi szerint, bár az árbevétel kétmilliárd forinttal nőtt. "Ennek fő oka a gabonafélék, a szójadara árának növekedése, de nőtt a minimálbér 2011-hez képest, és drágább lett az energia is. A külső szolgáltatók minden évben minimum az infláció mértékével emelnek. Az elmúlt években ugyanakkor jó stratégiának bizonyult, hogy amire szükségünk lehet, mi állítsuk elő" - mondta az elnök-vezérigazgató

Erdélyi szerint az ágazat szereplői jelenleg a magas takarmányárak miatt nem nagyon gondolkodhatnak fejlesztésekben, szerinte sokan feladják az állattartást is, és a feldolgozás sem nyereséges. "Az állattenyésztés nagy bajban van, ezért sürgősen lépnie kellene az államnak ebben az ügyben" - tette hozzá a társaság vezetője.

"A növénytermesztés jövedelmező, és a területalapú támogatással is hasznot érnek el a termelők. Ugyanakkor szükség van számosállatra is, ezért véleményem szerint, aki nem tart állatot, annak kiegyenlítő szerepe kell, hogy legyen. Az így befolyt pénzből egy nemzeti alapot lehetne létrehozni, amelyből a takarmányhoz támogatást adhatna az állam. Tudom, hogy ez sok érdeket sért, és nagy vitákat hozhat, de más kiutat nem látok, hiszen egyéb forrás nincs" - mondta Erdélyi.

A magyar tulajdonban lévő Gallicoop vezetője szerint fontos lenne az is, hogy az állam újra a gabonapiac szereplője legyen, és évente 500-600 ezer tonna gabonát vásároljon betakarításkor, "amikor pedig magasra szöktek az árak, adja el olcsóbban".