Tavaly január elsején lépett hatályba a kötelező kamarai regisztrációt tartalmazó törvényjavaslat. A módosítás lényege, hogy a vállalkozásoknak évi 5000 forint kamarai hozzájárulást kell fizetni, amiért cserébe a kamara kötelessége lenne térítés nélkül gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási tanácsokat, valamint üzletipartner-keresési és pályázatfigyelési szolgáltatásokat nyújtani. A hozzájárulás köztartozásnak minősül, így azt nemfizetés esetén az adóhatóság hajtja be.

A pénz tíz százaléka az országos kamaráé, a többi a területi kamaráké. Az első évben a 622 ezer kamarai regisztrációból 470 ezer egyéni vállalkozó és gazdasági társaság teljesítette az adatszolgáltatást, és fizette meg a kamarai közfeladatok ellátására szóló hozzájárulást. Ez a kamaráknak összesen 2,35 milliárd forint pluszbevételt jelentett. Megközelítőleg százezres nagyságrendet ér el azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek érintettek a kamarai regisztrációban, de nem fizettek. A területi kereskedelmi és iparkamarák kiküldték a megkereséseket a nem teljesítőknek, illetve azoknak, akik nem fizették meg a hozzájárulást. Ezt követően a területi kamarák átadják a kamarai hozzájárulás behajtásának feladatát az adóhatóságnak.

Hol van a regisztrációs díj? (A képen Parragh László, az MKIK elnöke)

Túry Gergely

Kérdés, hogy a gazdasági vállalatok milyen közvetlen hasznát látják a regisztrációnak, mert ugyan a kamara weboldalán található tájékoztatóban szerepel a törvényből is idézett felsorolás, amit a Kamara a regisztrációért cserébe térítésmentesen nyújt, de a gyakorlat azt mutatja, az érintettek nemhogy gazdasági tanácsadást nem kaptak, de egyes esetekben a regisztrációs díj befizetését követően még csak igazolást sem. A regisztrációs díjjal összefüggésben a nagy kamarai projekt egy elektronikus céges adatbázis felállítása lenne, de ez egy év után is még csak épülőben van.

Lehet hogy nem tudnak róla, de szolgáltatás van!

Ahogy azt korábban megírtuk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azért tartja szükségesnek, hogy kötelező legyen a regisztráció, mert ugyan Magyarországon több nyilvántartási rendszer is van, de ezek nem teljeskörűek, ezért nem megbízhatók. A kamarai nyilvántartás áttekintést ad a magyar gazdaság szereplőiről, az adatbázis birtokában olyan információkat lehet kiválogatni, amely a Kamara véleménye szerint segíti a gazdaságot. Például a munkaerő-piaci előrejelzésben pontosabban meg lehet határozni, hogy egy adott térségben milyen munkaerő iránt várható kereslet, vagy ki lehet szűrni a lánctartozás kialakulását – nyilatkozta korábban Dunai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára.

A regisztrációs befizetésekből befolyt összeg felhasználását jogszabály írja elő. A pénzből fel kell állítani és elérhetővé kell tenni egy olyan nyilvános adatbázist, amely a regisztrált vállalkozások adatait tartalmazza. A kamarai hozzájárulás díjának tíz százalékát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kapja, egy részét adminisztrációs költségekre, és az ügyintézéshez szükséges erőforrások biztosítására fordítják. A fennmaradó részből a szolgáltatásokat fejlesztik.

Megkerestük az MKIK-t, ahol Ay János koordinációs és marketingigazgatót értük el, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. (Ez meglehetősen furcsa annak tükrében, hogy az MKIK feladata lenne a szolgáltatásait elérhetővé tenni és arról tájékoztatást nyújtani.) A Budapesti Kereskedelmi Iparkamaránál (BKIK) Pákai Petra PR és marketing referens, kérdésünkre elmondta, hogy 2012 augusztusában létrehozták a Gazdaságpolitikai és Szolgáltató Irodát, ahol a törvényben előírt szolgáltatásokat térítésmentesen vehetik igénybe a regisztrált gazdálkodó szervezetek. Az iroda személyesen, telefonon és emailben is fogadja az érdeklődőket, szakértői segítséget nyújtanak adó- és számviteli, jogi, pályázati, külgazdasági és innovációs kérdésekben. Amennyiben a cég nem rendelkezik regisztrációs számmal – azaz nem töltötte ki a regisztrációs adatlapot, vagy nem fizette be az évi 5000 Ft-os díjat – megteheti ezt a Kamara pénztárában.

A Kamara tervei között szerepel a Széchenyi-kártyával kapcsolatos tanácsadás és ügyintézés kibővítése is egy olyan szolgáltatással, amelynek révén a vállalkozók egy internetes felület segítségével könnyen és gyorsan összehasonlíthatják a bankok hitelkínálatát, kamatait, bankszámlavezetési költségeit. A cél, hogy a cégek átfogó, objektív, hiteles információkat kapjanak a kereskedelmi banki termékekről, pénzügyi szolgáltatásokról – mondta el Pákai. A BKIK a jövőben tervezi továbbá egy pénzügyi profil szolgáltatás beindítását is, amelynek révén a cégek a lehető legtöbb információhoz hozzáférhetnek jövőbeli partnereikről. Az adatokat a nyilvános pénzügyi kimutatásokból állítanák össze a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereinek segítségével.

Széchenyi-kártya: az adatbázist ebben az irányban is bővítenék

Horváth Szabolcs

Épp csak nem tudnak róla

Arra a kérdésre, hogyan népszerűsítették az irodát a vállalkozók körében, Pákai elmondta, hogy szeptemberben és októberben átfogó médiakampány indult, rádiós és tévés interjúkban egyaránt reklámoztak, készült egy főműsoridőben futó rádiószpot, illetve több hirdetést feladtak a nyomtatott és online médiában egyaránt. Direkt marketing eszközökkel, mint a levélben való személyes megkeresés viszont nem éltek.

Egyáltalán nem lettek megfelelően tájékoztatva a vállalkozások a regisztrációs díjért őket megillető szolgáltatásokról – mondta el kérdésünkre Telegdi Attila az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnökségi tagja, a Baranya Megyei Ipartestületek Szövetségének elnöke. Véleménye szerint a vállalkozók többségének sejtelme sincs arról, milyen szolgáltatásokat kaphatnak a regisztrációs díjért, és hol vehetik azt igénybe. Nemcsak ezekről a szolgáltatásokról nem értesülnek a vállalkozók, hanem azt sem kommunikálja a Kamara, hogy milyen előnyökkel jár a kamarai tagság, és ehhez képest mit kapnak a csak regisztráltak. A regisztrációs díj nyilvánvalóan egy, a vállalkozásokat sújtó adó – tette hozzá Telegdi.

Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a díj ellenében nyújtott szolgáltatásokról nem egyeztettek, azonban a regisztrálással létrejövő adatbázist mindenképpen üdvözlendőnek tartják a lánctartozások visszaszorítása miatt. Éliás szerint egy ilyen adatbázis alkalmas lehet arra, hogy a vállalkozásokat sújtó körbetartozásokat megelőzzék, amiért az évi 5000 forintos díj minimális összeg.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára egyetért a kötelező regisztrációval a minimális – 5000 Ft-os – díj ellenében, hiszen az így befolyó összegből ki lehet építeni egy a vállalkozásokat támogató szolgáltatási rendszert. Azzal kapcsolatban, hogy eltelt egy év, átütő eredményt mégsem látni, Dávid elmondta: a Kamaránál az építkezés ideje ez, korai lenne értékelni a működésüket. A kötelező regisztrációért járó szolgáltatásokat a vállalkozóknak kell kikövetelniük a főtitkár szerint, de hogy melyek lennének ezek, vagy hogy milyen igényekkel fordultak ez ügyben a VOSZ-hoz, azt nem kívánta megosztani velünk. A VOSZ együttműködési partnernek tekinti a Kamarát, ezért Dávid azt is hozzátette: nem tartaná sportszerűnek, ha kritikát fogalmazna meg velük szemben.