szerző:
hvg.hu

A Startupdate blog az amerikai szellemi tulajdonnal kapcsolatos további általános mítoszokat, téveszméket, lehetséges valós veszélyeket vizsgál.

A szellemi tulajdon újabb aspektusait mutatja be a Stratupdate blog. Az első részt itt lehet olvasni.

Hetedik: Az amerikai és az európai szellemi termék nem érvényesíthető Kínában

Kínának masszív szellemi terméket szabályozó rendszere van, és külön létezik egy rendszer a külföldi jogok megsértésének kezelésére. Az igazi kihívás, amellyel az ember szembetalálja magát egy Kínai IP-bevezetés, vagy annak érvényesítése közben, hogy nagy szükség van helyi kapcsolatokra, akik segítenek helyette eligazodni a jogrendben és az üzleti világban, no és persze nem kevés zseton is kell az efféle eljárások lebonyolításához.

Nyolcadik: Egy NDA megfelelő védelmet nyújt a szellemi tulajdon megsértése ellen

Egy NDA fantasztikus alapot jelent szellemi tulajdonod védelméhez és általában a termék kipróbálása, marketingje, a szolgáltatások nyújtása, közös vállalatok alapítása, és befektetések megvalósítása esetén, de soha ne feltételezd,  hogy egy NDA az egyetlen dolog, amire szellemi terméked megfelelő védelmében szükséged lehet. Üzleti szempontból az a helyzet, hogy egy NDA csak akkora védelmet nyújt neked, amekkora összeget kártérítés formájában törvényesen ki tudsz szedni abból, aki megszegi. Sajnos azonban azoknak, akik az NDA-t megszegik, ritkán van annyi elveszíthető pénzük, hogy érdemi kártérítést tudjanak fizetni. A legtöbb startup valószínűleg sosem kerül olyan helyzetbe, hogy egy vállalat megszegi az NDA rendelkezéseit szellemi tulajdona sérelmére és a törvénysértőnek lesz elegendő pénze a kártérítésre. A igazság az, hogy megfelelően működő cégek nem vállalnak ilyen kockázatokat, főleg nem, ha kis piaci szereplőkkel van dolguk.

Szellemi tulajdonod védelmének legjobb módja kapcsolataid és titkaid gondos kezelése, az NDA-t pedig tekintsd inkább az elrettentés eszközének. Végezz egy kis háttérkutatást, mielőtt bizalmas információkat adsz át bárkinek és fontold meg alaposan, milyen forrásokra és információkra lesz valójában szükséged egy NDA betartásának ellenőrzéséhez, illetve szükség esetén érvényesítéséhez.

Végül azt se felejtsd el, hogy egy NDA a védelem mellett más nagyon hasznos célokat is szolgálhat a szellemi tulajdon vonatkozásában. Például ha gondosan figyelemmel kíséred előzetesen szabadalmaztatott találmányaid nyilvánosságra kerülését, és van egy NDA-d, amelyet valamelyik fél aláírt, akivel ezeket az információkat megosztod, sikeresen elkerülhető a nem kívánatos nyilvánosságra kerülés és a fentebb vizsgált kritikus egyéves időszak véletlen megkezdése. Egy másik példa lehetne az NDA-k rendszeres használata belső és külső partnerekkel, akik szerepet játszanak a vállalkozásodban, ha van védeni való üzleti titkod, mert egy ilyen alapvető titoktartási biztosíték hiányában a bíróság az üzleti titkaidat nem ítélheti megfelelően védettnek és nem tekinti érvényesíthetőnek ha jogtalanul kerülnek felfedésre.

Kilencedik mítosz: Ha szellemi tulajdonnal rendelkezem Európában, az IP-m az Egyesült Államokban is alkalmazható.

A valóság: ha van egy szellemi tulajdonod, nem szükségszerűen rendelkezel ugyanazokkal a jogokkal az Egyesült Államokban és nem is szerezheted meg ezeket egyszerű IP-transzferrel. Az IP szinte minden esetben jogalkotás-specifikus, bár bizonyos esetekben, pl. szabadalom bejegyzésekor a  Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty – PCT) útján, vagy az Európai Közösség védjegy-regisztrációján keresztül egyetlen beadvány alkalmazható nagyon átfogó védelem megszerzésére, amelyben ilyen jogok alkalmazhatók és amely több országra is kiterjeszthető. A legtöbb európai startupnak azonban, amelyek amerikai bevezetést fontolgatnak, újabb, kimondottan az Egyesült Államokra vonatkozó regisztrációval kell kezdeni. Bizonyos esetekben, pl. a nemzetközi szabadalmaknál, egy európai regisztráció megakadályozhatja egy ezzel azonos amerikai bejegyzés lehetőségét, ha az nem történik meg egy adott időszakon belül. Másfelől, egy ilyen – már meglevő – bejegyzés biztosíthatja az amerikai kérelmek gyorsított feldolgozását ha bizonyos mechanizmusok, pl. a „patent prosecution highways” (PPH), rendelkezésre állnak és időben alkalmazzák őket. Ezért minden vállalkozásnak, amely akár csak elképzelés szinten is mérlegeli a bevezetést az Államokban, célszerű a lehető leghamarabb konzultálnia egy tapasztalt IP szakértővel (Ez itt a második szemérmetlen önreklám helye.)

Tizedik mítosz: Egy startup sikeréhez elengedhetetlen a szellemi tulajdon.

A valóság: egy startup vállalkozásban nem feltétlenül van szükség szellemi tulajdonra ahhoz, hogy sikeres legyen. Viszont minden startupnak meg lehet sőt meg is kell vizsgálnia szellemi tulajdon potenciálját, illetve azt, hogy hogyan kerülhet a üzleti tevékenysége kapcsolatba mások szellemi tulajdonával és ezt a vizsgálatot mielőbb el kell végezni az alapítás során. Rengeteg olyan helyzet van, amikor egy szellemi tulajdon nem ad elég okot arra, hogy törekedj a megszerzésére. Ha például kifejlesztesz egy alkalmazást egy olyan zsúfolt piacon, mint a social/business networking, vagy a termék/szolgáltatás kiskereskedelem, lehet, hogy a te alkalmazásod nem eléggé eredeti, vagy újszerű egy szoftver szabadalomhoz, még elegendő pénzed sem biztos hogy lesz rá, sőt szükséged sem. Ugyanígy előfordulhat, hogy a terméked és/vagy a céged neve viszonylag sablonos, esetleg a vállalkozásod és termékeid potenciális védjegyeket használnak és/vagy olyan forráskód-részleteket, amelyek alaposan átmentek a public domain-be, vagy szigorú engedélyeztetési követelményeknek kell megfelelniük a nyílt forráskódú platformok alapján. Megkaphatjuk ugyan a szellemi tulajdont minden ilyen esetben is, de az érvényesíthetőség mértéke, vagy valódi értéke annyira korlátozott lehet, hogy egyszerűen nem érdemes komolyabb pénzeket ölni az ilyen szabadalmak megszerzésébe.

Mindezek után leszögezhetjük, hogy a döntést a szellemi termékre törekvésről semmilyen vonatkozásban sem szabad feltételezésekre alapozni, mindenképp alapos mérlegelésre van szükség. Végül is ez csak arról szól, hogy ismerd meg a lehetőségeidet, mégpedig amint lehet, hogy intelligens döntést hozhass. Nem biztos, hogy szükséged van IP-re a vállalkozás megfelelő védelmére, vagy értékének jelentős növelésére, de amennyiben rendelkezel IP-val, tutira jobban képben leszel ha céged konfliktusba kerül mások szabadalmával, és tuti frankóbban meg tudod indokolni a szellemi tulajdon hiányát akármilyen potenciális befektetőnek vagy stratégiai partnernek artikulált és magabiztos módon.

Epilógus

Mindazoknak, akik az egész írást végigolvasták és nem folyt ki a szemük … gratulálok a kitartásukhoz. Azoknak, akik “szemtelen”-ek lettek sajnálatomat fejezném ki, de úgy tudom Péter egy átfogóan holisztikus rehabilitációs programot kínál … csak egyeztessenek vele. (így van, csak nagyon drága a dolog : ))) – Kádas Péter) A túlélők számára mellékelek egy rövid bónuszlistát a szem előtt tartandó mítoszokról és a valóságról.

Mítosz: A copyrightok és a copryright megbízások örökre szólnak.

Valóság: Nem, a copyrightok a legtöbb esetben a szerző élete végéig plusz 70 évig érvényesek, a copryright megbízások viszont az USA törvényei alapján bizonyos idő elteltével egy rendelettel visszavonhatók. Az entitásokra és az anoním szerzőkre némileg más szabályok vonatkoznak.

Mítosz: A szabadalmak és az IP egyéb formái gátolják az innovációt.

Valóság: Nem igazán, csak hát vannak seggfejek, akik ezeket úgy alkalmazzák.

Mítosz: A Google, vagy az Apple leszarja az IP-met, ha az ő üzleti érdekeiket veszélyeztetem.

Valóság: Legtöbbünk sohasem lesz elég jelentős ahhoz, hogy negatív aspektusban, vagy konkurensként a látókörükbe kerüljön, ha nem teszünk valamit, amivel megsértjük az IP-jüket, vagy jelentősen sértjük üzleti érdekeiket … ilyen esetben persze megengedhetik maguknak, hogy fütyüljenek az IP-nkre, kivásároljanak bennünket, esetleg mindkét megoldást alkalmazzák, tetszőleges sorrendben.

Mítosz: Szellemi termékemre ugyanúgy kell vigyázni, mint az édes gyermekemre.

Valóság: A gyerekekért csak 18 évig tartozol felelősséggel, a szabadalmi monopóliumok viszont 20 évre szólnak…

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!