Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az elmúlt hónapokban mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban felgyorsultak az események az amerikai adózók külföldön tartott jövedelmeinek feltérképezését célzó, úgynevezett FATCA szabályozás területén - írta közleményében a Deloitte. Megszületett és megjelent a végleges szabályozás, Magyarország pedig a helyzet rendezésére éppen egy kétoldalú egyezmény aláírására készül az Egyesült Államokkal.
A hazai pénzintézeteknek – bankoknak és biztosítóknak egyaránt - a jövőben az egyezmény szövegét, illetve az egyezmény alapján megszülető hazai jogszabályokat is figyelembe kell majd venniük az amerikai számlatulajdonosok jelentésénél, miközben a piac szereplői a jövőben várhatóan nem az amerikai adóhivatalnak, hanem a NAV-nak tartoznak majd jelentési kötelezettséggel.
A FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) a nem egyesült államokbeli számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség, amelynek bevezetéséről 2010 márciusában határozott az amerikai kongresszus. A szabályozás célja az amerikai adózók külföldön tartott – adott esetben eltitkolt – jövedelmeinek feltérképezése, az amerikai adóztatás hatékonyságának növelése érdekében - idézte a közlemény Veszprémi Istvánt, a Deloitte Zrt. adópartnerét.
A szabályozás előírja a külföldi (nem amerikai) pénzügyi intézmények számára, hogy az ügyfeleiket azonosítsák, és az azonosított amerikai ügyfelek számláiról rendszeresen jelentést tegyenek az amerikai adóhatóságnak. A részletszabályokat tartalmazó törvényszöveg tervezete tavaly februárban jelent meg, a várakozásokkal ellentétben azonban a végleges joganyagot csak néhány hete hozták nyilvánosságra.
A FATCA-megfelelésre vonatkozó alternatív megoldásként a tavalyi év első felében, illetve nyáron az USA több országgal szándéknyilatkozatot hozott nyilvánosságra egy kormányközi FATCA-egyezmény megkötésére vonatkozóan. A folyamat következő lépéseként kidolgozták egy modellegyezmény tervezetét (Intergovernmental Agreement - IGA I.) az EU öt országának szándéknyilatkozata alapján, majd egy további modellegyezmény-tervezet (IGA II.) jelent meg Japán és Svájc szándéknyilatkozata alapján. Az ősz során a modellegyezmény alapján több ország (Anglia, Dánia, Mexikó, Írország) kétoldalú megállapodást írt alá az USA-val.
Magyarország és az USA között a FATCA-egyezmény aláírására vonatkozó hivatalos tárgyalások a novemberi miniszterelnöki felhatalmazást követően kezdődtek meg. A kormányzati szándék az IGA I. megkötésére irányul, mely a hazai pénzintézetek vonatkozásában bizonyos szempontból könnyebbséget jelentene.
Az IGA I.-et aláíró országok esetében ugyanis a hazai pénzintézeteknek nem szükséges egyedi megállapodást kötniük az amerikai adóhatósággal (IRS), és nem szükséges közvetlenül az IRS-nek teljesíteni a jelentéstételi kötelezettségüket az amerikai ügyfelek, illetve adatszolgáltatást megtagadó ügyfelek számláiról, hiszen ebben az esetben a jelentéstétel a NAV-on keresztül történne.
Az egyezmény szövegének véglegesítése folyamatban van, így az egyezmény aláírására a két fél közötti tárgyalási folyamattól függően akár már a nyáron sor kerülhet. Az egyezmény végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályok megjelenése ezt követően, az ősz folyamán várható.
A hazai eseményekkel párhuzamosan 2013. január 17-én nyilvánosságra hozták az eredetileg őszre várt, részletszabályokat tartalmazó 544 oldalas végleges FATCA-rendeletet. A végleges rendelet a jogszabálytervezethez képest részletesebb iránymutatásokat tartalmaz az alkalmazásra vonatkozóan, többek közt azt is egyértelművé teszi, hogy az IGA I.-et aláíró országok esetében az egyezmény és a belső jogszabályok előírásait egyaránt követniük kell a pénzügyi intézményeknek.
Az egyezmény értelmezése a gyakorlatban rengeteg kérdést vet fel, annak szövege ugyanis az angolszász jogi alapokon nyugvó FATCA rendeletben szereplő terminológiákat veszi át, hiányoznak azonban belőle a részletes eljárási szabályok, illetve értelmező rendelkezések. Egyelőre nincs egyértelmű álláspont arra vonatkozóan, hogy értelmezési kérdések esetén alkalmazni kell-e háttérjogszabályként a FATCA-rendeletet, illetve az annak hátterét képező egyéb amerikai jogszabályokat - tette hozzá a Deloitte.
A FATCA-egyezmény aláírása esetén, annak kihirdetését követően az egyezmény hatálya ki fog terjedni az összes külföldi pénzügyi intézményre, így a FATCA kötelezettségek teljesítése (ügyfélazonosítás, ügyfél-átvilágítás, jelentéstétel) kötelező lesz, azt belső jogszabály fogja előírni - közölte a tanácsadó cég.
Ráadásul a jövőben az IGA I rendelkezései alapján érintettnek kell tekinteni a klasszikus banki tevékenységet végző pénzügyi intézmények mellett a biztosítókat és befektetési társaságokat (brókercégeket, alapkezelőket, letétkezelőket) is.
A FATCA megfelelésre való felkészülés különös nehézséget jelent a biztosítási ágazatba tartozó vállalatok számára, hiszen az ő esetükben a megtakarítási életbiztosítás minősül pénzügyi számlának, ennek megfelelően a kötvény tulajdonosát vagy kedvezményezettjét kell azonosítani, és amennyiben amerikai személynek minősül, jelentéstételi kötelezettséget kell teljesíteni vele kapcsolatban.
Mivel a biztosítók és kötvénytulajdonosok között – eltérően a banki ügyfelektől – nem jellemző az aktív ügyfél-kapcsolattartás a meglévő ügyfelek átvilágítás kihívásokat jelent majd a gyakorlatban, az új ügyfelek esetében pedig a szerződéskötési folyamatba kell majd plusz elemeket építeni - tette hozzá a közlemény.
