Az esetleges integrációban érintett takarékszövetkezetek országszerte több mint 1400 fiókkal rendelkeznek, szemben az összes kereskedelmi bank 1600-as számával, eszközállományuk és bevételeik azonban elmaradnak a piacvezető pénzintézetektől. Ha az integráció mellett döntenek, a társaságoknak a standardizálást kell szem előtt tartaniuk, hogy a folyamataik minőségében és termékkínálatukban is összehasonlíthatóak legyenek a kereskedelmi bankokéval.

„Komoly lehetőségek vannak a Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) integrációjában, az oda vezető út azonban bonyolult. A társaságoknak számos nehézséggel kell szembenézniük, ezek közül az egyik legfontosabb a jogszabályi akadály. Komoly elszántság és a részletek kidolgozása esetén a technikai integráció egy-két év alatt megvalósítható, a szervezeti és vállalati kultúra megváltoztatása viszont hosszabb folyamat. Az integráció végén azonban Magyarország legnagyobb pénzügyi disztribúciós hálózata jöhetne létre” – mondta Seregdy Tamás, az Ernst & Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások Üzletágának igazgatója.

A fogyasztók oldaláról a legfontosabb három szempont a költségszint, a fiókok közelsége és a megbízhatóság. A költségszint tekintetében a takarékszövetkezetek az esetek többségében jelenleg a kereskedelmi bankokénál kedvezőbb költség- és hitelfeltételeket tudnak kínálni. A fiókok elhelyezkedését tekintve az egyik fő feladatuk a városokban való terjeszkedés. A megbízhatóság terén pedig nagyobb figyelmet kell szentelniük a munkatársak képzésére, valamint az eljárások és rendszerek javítására, egységesítésére a hosszú távú eredmények érdekében.

„A sikeres integráció érdekében a takarékszövetkezetek számára fontos a szervezeti kultúra átalakítása. Olyan vállalati kultúrát kellene kidolgozniuk, amely ötvözi a takarékszövetkezetek jelenlegi családias, személyes jellegét a nagybankok professzionalitásával, egységes, mindenre kiterjedő ügyfélkezelésével. Az ilyen átalakítás rendkívül komoly szakértői, tanácsadói tapasztalatot igényel” – hangsúlyozta Seregdy Tamás.