Jól látszik, melyek azok az ágazatok, amelyeket továbbra is sújtanak az évek óta tartó gazdasági válság hatásai: a korábbi 12 hónap adataival összehasonlítva 2012. április 1-je és 2013. március 31. között valamelyest tovább nőtt az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásával, a gépjármű kereskedelemmel, a kiskereskedelemmel és a többi között a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A számítógépek, elektronikai termékek és a bútorgyártás területén is romlott a helyzet némileg.

"Egyértelmű, hogy a belső fogyasztás visszaesése továbbra is sújtja a vállalkozásokat. Nem csak az élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek körében nőtt a felszámolások, csődök aránya, hanem például a pénzügyi szolgáltatások, a művészet, a szórakozás és a szabadidő területén is" – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint az ok az, hogy a háztartások részben kényszerűségből, részben önként visszafogták kiadásaikat. Azokban a családokban, ahol egy vagy több kereső munkanélküli lett az elmúlt időszakban vagy a hitelek törlesztő részleteit nyögik, nem jut annyi pénz élelmiszerre, szórakozásra mint korábban. A többiek pedig egyelőre kivárnak, például az új autó, motorkerékpár vásárlással, hiszen még mindig nem tudható, mikor kerül felszálló ágba a gazdaság.

A bedőlési arány továbbra is az építőipar területén a legmagasabb (6,6 százalék), ami a felújítások, az építkezések és a beruházások elmaradásával magyarázható.

Fontos azonban, hogy ez a folyamat az ágazatok szerkezetére nézve korántsem egyértelműen negatív. Tény, hogy a bedőlő cégek egy része olyan vállalkozás, aminek az évek óta tartó krízis során kimerültek a pénzügyi tartalékai, és a tulajdonosok sem rövid, sem hosszú távon nem látnak már perspektívát a működtetésben, így kénytelenek bezárni a boltot. Bár a fogyasztás visszaesése mellett sokan küszködnek a hitelek hiányával, a bankok szigorú garanciavállalási előírásaival is, a felszámolások és csődök hosszú távon oda vezetnek, hogy jellemzően a stabil, jó stratégiával versenyző vállalkozások maradnak talpon. Ez pedig erősebb, kevésbé sérülékeny ágazati és gazdaságszerkezetet hoz létre regionális és országos szinten is – teszi hozzá Keleti József.

A megyei statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy a dél-alföldi megyéken kívül a főváros és Pest megye is emelkedő bedőlési mutatókat produkál. Ennek magyarázata az, hogy a válság továbbgyűrűző hatásai immár elérték az ország legfejlettebb, közép-magyarországi régióját is – mondja Keleti József. Ugyanakkor Vas megye kivételével a Nyugat-Dunántúl minden megyéjében csökkent a felszámolások, csődeljárások aránya, csakúgy mint az Észak-Alföldön.

Komáron-Esztergom megyében harmadára csökkent a bedőlési mutató, ami annak köszönhető, hogy az itt működő – elsősorban autóipari – cégek már korábban csökkentették kapacitásaikat, és jelenleg kivárnak. Még meglévő beszállítói körüket ellátják munkával, akik pedig nem kaptak elegendő megrendelést, már korábban bedőltek