Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az Ipsos és a Microsoft összesen 9908, legalább százfős vállalatnál tevékenykedő munkavállaló véleményére épülő közös kutatásának az eredménye az, hogy az alkalmazottak majdnem fele azt gondolja, hogy a közösségi alkalmazások fokozzák a hatékonyságot. A cégek közel harmada azonban alábecsüli ezt az igényt, és gyakran korlátozza mindezek használatát.
A kutatás szerint az alkalmazottak 39 százaléka hiányolja a megfelelő mértékű együttműködést cégén belül, és tízből négyen gondolják azt, hogy a közösségi alkalmazások elősegítenék ennek előtérbe kerülését. Ezért – némileg meglepő módon – 31 százalékul azt tervezi, hogy saját pénzen vásárol ilyen eszközöket.
Ha van, az jobb.
A dolgozók eddig is használták munkára saját eszközeiket, de azt tapasztaltuk, hogy ez a jelenség kezd átterjedni kedvenc szolgáltatásaikra is – mondta Charlene Li, az Altimeter Group, a közösségi médiát és egyéb technológiai trendeket vizsgáló kutatócég alapítója és elemzője. Úgy látja, hogy a munkavállalók arra számítanak: ezekkel a modern, magánéletükre jobban reflektáló eszközökkel más módon végezhetik munkájukat. „A vállalati közösségi alkalmazások egy új munkamódszer megtestesítői, és azon cégek, amelyek magukévá teszik ezeket az eszközöket, fokozhatják a belső együttműködést, felgyorsíthatják az ügyfeleikkel való kapcsolattartást, ezáltal versenyelőnyhöz juthatnak – tette hozzá Charlene Li.
A kutatás jelentős különbségeket talált az egyes országok és iparágak között. Ázsiában például a közösségi alkalmazások hasznát elsősorban a nagyobb hatékonyságban látják, míg Latin-Amerikában inkább a belső együttműködés növekedését várják tőlük. Latin-Amerikában és Ázsiában gyakrabban és többen használnak közösségi alkalmazásokat – Európa és Észak-Amerika egyértelműen le van maradva ezen a területen. A leggyakrabban a pénzügyi szolgáltatóknál és a kormányzatban dolgozók szembesülnek azzal, hogy munkáltatójuk korlátozza ezek használatát.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy a fenti szektorokban a biztonsági kérdések a korlátozások okai, addig a kiskereskedelem, a turizmus és a vendéglátás területén a hatékonyság csökkenésétől félnek a vállalkozások.
A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban gondolják azt, hogy a közösségi alkalmazások növelik hatékonyságukat, mint a nők. Akik viszont szignifikánsan nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy munkahelyük korlátozza a közösségi alkalmazásokat. A korlátozás okaként a férfiak nagyobb valószínűséggel említik a biztonsági kockázatokat, a nők pedig a hatékonyság csökkenését.
Csakúgy, ahogy az e-mail felgyorsította az üzletmenetet a 90-es években, a nagyvállalati közösségi alkalmazások lesznek a katalizátorai a rugalmasabb, XXI. századi munkahelyek kialakulásának az elkövetkező években – mondta a kutatás kapcsán Kurt DelBene, a Microsoft Office üzletágának elnöke. Hozzátette: úgy gondolják, hogy a jövőben azok az eszközök, amelyeket az emberek ma használnak – e-mail, csevegőprogramok, VoIP, videokonferencia, közösségi alkalmazások – valamilyen formában egyesülni fognak, és megváltoztatják azt, ahogy a munkavállalók dolgoznak.
Egy vállalat életében minden eszköznek – így a közösségi médiának is – a cég eredményességét kell szolgálnia – állítja Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte a közösségi média csak tudatos előkészítés és a menedzsment konszenzusos támogatása mellett lehet eredményes eszköze a vállalati kultúra alakításának, és a hatékonyságjavításnak. E nélkül viszont minimális hatással használható.
