Ha nem kér sorszámot a bankfiókban, máris gyanússá válik

„Magyarországon évente 20-30 közötti a bankrablások száma, ami nem számít rossz eredménynek, a korábbi 30-40-hez képest” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Jakab Péter, az MKB bankbiztonságért felelős ügyvezető igazgatója, aki ennek ellenére fontosnak tartja az állandó fenyegetés miatt a folyamatos fejlesztéseket, olyannyira, hogy korábban munkatársaikkal felkeresték a legtöbb bankrablás helyszínét, hogy megpróbáljanak rájönni, miért választhatták a rablók az adott fiókot. Jakab szerint a Montana által megalkotott intelligens videoértékelő-elemző rendszer segíthet a megelőzésben.

A fejlesztés lényege, hogy ahol több mint tíz kameraképet kell követni, a DigiSEC képes azokat együttesen megfigyelni, majd a kapott eredményeket elemezni, és a megfelelő riasztásokat elindítani. „Az alapprobléma, hogy egy őr, érdemben csak 2-3 képernyőt tud figyelni, azt is csak negyed óráig. A rendszer segítségével lehetővé válik több kamera képének egyidejű követése” – magyarázta Preklet István, a Montana Tudásmenedzsment ügyvezetője. A rendszer a szokatlan mozgásokat észleli, például ha valaki nem kér sorszámot az automatától, az egyből gyanússá válhat – a rablások előtt általában a bűnelkövetők szemlézik a terepet, anélkül, hogy bármit intéznének. Az ilyen „nézelődők” egyből felhívják a rendszer figyelmét, ami meghatározott mozgásmintákat követ, és öntanuló folyamatok révén képes elsajátítani, hogy a megfigyelt térben melyik helyen meddig szoktak általában tartózkodni, és jelzi az eltérő mozgásokat.

 

A fejlesztés meglévő kamerarendszerhez adaptálható, így azok felszerelése nem jelent pluszköltséget. Jakab szerint – aki maga is erősen fontolgatja a biztonságtechnikai eszköz alkalmazását – 2-3 millió forintba kerülhet fiókonként a bevezetés, amihez még hozzájön a központi szerver költsége is. A találmány nem csak a megelőzést segíti, de adott estben a rendőrség munkáját is, hiszen rövid időtávon nagy formátumban őrzi meg a felvételeket, amin így könnyebben felismerhetőek az elkövetők. A visszakereshető eseményeket rendszerezi, amivel nagymértékben megkönnyíti az utólagos elemzést.

Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft másik ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy a DigiSEC felhasználása sokrétű, és nem csak bankokban alkalmazható, de épület – vagy területvédelem céljára is alkalmas, vagy éppen buszsáv figyelésre, vásárlószámlálásra is megfelelő a hardverfüggetlen eszköz. „Először itthon szeretnénk értékesíteni a DigiSECet, de a későbbiekben exportképes a fejlesztés, hiszen nyelvfüggetlen termék” – hívta föl a figyelmet Vadász. A rendszer arcfelismerésre is képes, de ezt a funkció adatvédelmi problémák miatt egyelőre nem vezették be. „A bankok nem készíthetnek adatbázist, a felvételeket 60 napig lehet megőrizni, így referencia adatbázis nélkül funkcióját veszti az arcfelismerés” – tette hozzá Jakab.

A fejlesztés összköltsége 266,8 millió forint volt, amelyből 148,3 milliót uniós és a magyar állam biztosította vissza nem térítendő támogatásból fedeztek. A fennmaradó részt a Montana saját erőből finanszírozta. Preklet István úgy vélte, hogy a megtérülési időszak 3-5 év lehet.