A DC a BorsodChem telephelyén, annak termelési folyamatai során keletkező, felesleges sósavat hasznosítja. A DC ebből az alapanyagból vas (III)-kloridot és PAC-t (polialumínium-kloridot) gyárt, amiket víztisztításhoz, szennyvízkezeléshez és a papíriparban használnak fel.

Franz Geiger szerint kisebb, 4-6 hetes csúszással épült meg az új gyáregység Kazincbarcikán. Alapjában véve azonban tudták tartani az előre eltervezett határidőket, és így az új létesítmény már megkezdte a próbaüzemet, és a teszteredményeik igen jók. Az új gyár magyar és regionális piacra dolgozik majd, így Románia, Dél-Lengyelország, Szlovákia és Csehország is a célterületek közé tartoznak. Sőt, Geiger elmondta, hogy most szerzik be a vasúti szállításhoz szükséges engedélyeiket, így a korábbi tervekkel ellentétben akár ausztriai piacokat is kiszolgálhat a kazincbarcikai üzem. Karintiából ugyanis, ahol a DC saját korábbi üzemei működnek, nem annyira gazdaságos bizonyos ausztriai régiókat ellátni a cég termékeivel.

A fejlesztések eredményeként Kazincbarcikán 22-23 új munkatársat vett fel a DC, miközben az építkezésen 100-150 magyar munkás dolgozott. Mindemellett fejlesztik a DC budapesti kereskedelmi tevékenységüket. Itt, a Donauchem nevű leánycégüknél új telephelyet nyitnak, ennek révén szintén létszámbővítés zajlik. Így a korábban 35 főt alkalmazó DC-csoport jelenleg 55 főt alkalmaz Magyarországon. A kazincbarcikai üzem felfutásával és az új budapesti telephellyel együtt 70 főre nőhet ugyanakkor a DC itthoni gárdája.