Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A külföldi jegyzett tőke aránya a cégekben a közép-európai régión belül Csehországban, és Szlovákiában (40 százalék) és Magyarországon (32 százalék) a legnagyobb. „A befektetők kényelemesnek tartják az Európa szívében lévő területet. A gazdasági fejlettséget, a relatíve politikai stabilitást és a külföldi befektetések ösztönzése miatt Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát megfelelő célpontnak tartják a külföldi befektetők. Másrészt azonban az új külföldi befektetések aránya alacsony, így a külföldi tőke ilyen nagy arányának oka a nagyszámú multinacionális vállalt a térségben, akik a válság ellenére nem hagyták el az országokat” – állítja Michal Řičař, a Bisnode Csehország elemzője a tanulmány eredményeiről.
Az úgynevezett adóparadicsomokból származó tőke aránya az összes külföldi tőkéhez viszonyítva Csehországban (43 százalék) valamint Szlovákiában (40 százalék) a legnagyobb, és a legalacsonyabb Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában (15 százalék körüli). Az adóoptimalizálás, a vagyonvédelem, a tulajdonosok anonimitása és a kevésbé nehézkes bürokrácia kulcsszerepet játszik az elemzésben szereplő országokban” – mondja Michal Řičař . Hozzáteszi, hogy főleg Hollandia és Ciprus szerepel az élvonalban a befektetett külföldi tőke mértékében.
A legzártabb gazdaság a külföldi tőke arányának tekintetében Szlovénia, ahol az összes vállalkozás 96 százaléka tisztán belföldi kézben van. A lista Magyarországgal folytatódik (91 százalék), amit Lengyelország (84 százalék), Szlovákia (81 százalék) és Csehország követi (77 százalék). „Az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a földrajzi pozíció, a fejlettség mértéke és a gazdaság nyitottsága eredményezi az országok összekapcsolódását. Más szóval, azokban az országokban ahol nyitottabb és stabilabb a gazdaság, és vonzó befektetési politikát kínál a beruházók számára kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, vonzó célpont a nemzetközi befektetőknek.”
A legnagyobb mértékben jelen lévő külföldi tőketulajdonosok Közép-Európában Németország, amit Ausztria, Ukrajna és Olaszország követ. Az egyes országok más-más jellemzőkkel rendelkeznek a külföldi tulajdonosok tekintetében. Csehország esetében a legtöbb vállalakozás orosz, német és ukrán tulajdonban van. A magyar cégek főleg ukrán, német, román és osztrák tulajdonban vannak. Lengyelországban is a legnagyobb arányú külföldi tulajdonos országként Németország jelenik meg. A holland és brit tőke is erősen képviselteti magát itt. A Szlovák cégek esetén a külföldi tulajdonosok legnagyobb része magyar, cseh és osztrák. A szlovén cégeket erős kötelék fűzi a korábbi Jugoszlávia országaihoz és Ausztriához valamint Olaszországhoz.
A legnagyobb mennyiségű külföldi tőke az egyes országokba Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezik. Az egyes országok más-más jellemzőkkel rendelkeznek a külföldi tulajdonosok tekintetében. Az öt elemzett országból háromban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) a legnagyobb mennyiségű tőke Hollandiából érkezik, ami nagy arányban köthető a holding struktúra kialakításához és az adóoptimalizáláshoz. A németek a második legnagyobb befektetők Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában. Magyarország esetén nagy a szerepe a kanadai, brit és osztrák tőkének is.
A nemzetközi tőke nagysága erősen köthető a földrajzi elhelyezkedéshez, a gazdasági környezethez és az egyes országok történelmi gyökereihez, és a kereskedelmi árucikkek mennyiségéhez. Továbbá Csehország, Szlovákia és Magyarország kedvező elhelyezkedése a kelet és nyugat között kedvező választássá teszi őket a külföldi befektetők számára” – foglalja össze Michal Řičař a .
