Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A treasury ügyleteket, azaz a pénz-, deviza- és tőkepiaci tranzakciókat egy évtizeddel ezelőtt szinte kizárólag a bankközi pénzügyi műveleteknél alkalmazták. „Ma már azonban egyre elterjedtebb azok közvetlen alkalmazása a vállalatok körében is. Sőt, mi több, nem csupán a nagyvállalatok kötnek aktívan treasury ügyleteket, hanem a középvállalatok, illetve egyre inkább a kkv-k is. Ennek oka az is, hogy a multinacionális nagyvállalatok esetében az anyacég általában szigorúan korlátozza ezeket az eszközöket, míg egy hazai közép- vagy nagyvállalat saját maga alakítja fedezeti politikáját, maga hozza a pénzügyi döntéseit, így akár kreatívabban és bátrabban nyúl az összetettebb megoldásokhoz” – mondta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője.
A devizapiac változásának gyorsasága miatt a treasury műveletek végrehajtására legtöbbször csak néhány perc, vagy akár még annyi se áll rendelkezésre, ezért a nagyobb cégeknél jellemzően egy külön erre a feladatra dedikált személy foglalkozik a treasury témával, aki ezzel segíti a pénzügyi vezető munkáját, és bonyolítja az ügyletkötéseket a bankkal, esetleg ritkább esetben a brókercégekkel vagy a tőzsdén.
„A K&H treasury konferenciáján megkérdeztük a hazai nagyvállalatok vezetőit, milyen treasury szolgáltatásokat alkalmaznak cégüknél. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy azok a cégek, amelyek használnak treasury szolgáltatást, főként az egyik devizáról másikra történő devizakonverziókat, illetve az árfolyamkockázatok fedezését szolgáló pénzügyi tranzakciókat ismerik és alkalmazzák. Ezzel szemben a kamatszint, illetve a nyersanyagok világpiaci árainak elmozdulásából fakadó kockázatok kezelésére, illetve azok kihasználására alkalmas rövid és hosszú lejáratú eszközöket ennél jóval kevesebben alkalmazzák. Ennek az a magyarázata, hogy egy cég akkor alkalmazza a kamat- vagy nyersanyagkockázat fedezésére szolgáló ügyleteket, ha van ilyen jellegű kitettsége. Márpedig bankközi piacon fedezhető nyersanyagkockázat viszonylag kevés cégnél van, így érthető, hogy ez az eszköz a ritkábban alkalmazott treasury ügyletek között szerepel” – tette hozzá Országh Mihály, a K&H Piaci igazgatóságának vezetője.
„Pozitív és előremutató tendenciának tekinthető ugyanakkor, hogy ezzel a termékkörrel is egyre többen ismerkednek meg, majd próbálják ki, főként a válság kezdeti időszakához képest, amikor az ügyfelek átmenetileg visszatértek az egyszerűbb, vagyis a forward ügyletekhez és a sima konverziókhoz. Eddig csak az első félévben 4-szer annyi nyersanyagügylet kötődött a K&H-nál, mint 2009-ben vagy 2010-ben egész évben összesen, míg a kamatügyleteknél idén hasonló eredményekre számítunk, mint 2011 és 2012-ben, ami egyértelműen felülmúlja az azt megelőző, 2008 és 2010 közötti időszakot” – hangsúlyozta a szakember.
