Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia vállalatainak - köztük a magán- és a közszférához egyaránt tartozó cégeknek - összesen 870 közép- és felsővezetőjét kérdezték ki a kutatás során, amelynek koordinátora Perényi Áron, az ausztráliai Melbourne-ben működő Swinburne egyetem tanára volt.  

A korrupció témájának szentelt teljes tanulmány novemberben lát napvilágot. A WSJ ismertetéséből mindenesetre kitűnik, hogy a menedzserek nagy része mind a négy visegrádi országban úgy látja, hogy a korrupció hasznos eszköz lehet "a dolgok elintézéséhez", míg a felelősségérzet, a szabályok követése és az átláthatóság "luxusnak" számít. A négy országbeliek közül a lengyel cégvezetők válaszai tanúskodtak viszonylag leginkább etikus üzleti szemléletről. 

A WSJ blogja kitért egy másik felmérésre is, amelyet idén végzett el a Transparency International nevű korrupcióelemző nemzetközi szervezet 102 országban. Eszerint az EU-tagállamok közül Magyarországon hajlamosak a legkisebb arányban - mindössze 30 százalékban - jelenteni, ha korrupciót tapasztalnak.