A Dél-Dunántúl gyógyfürdőinek 90 százalékát tömörítő egyesület a közelmúltban tartott ülésén értékelte az évet. A három kivételével önkormányzati tulajdonban lévő létesítmények egy része ősztől tavaszig zárva tart. 

Végleges adatok még nincsenek, de annyi bizonyos, kivétel nélkül mindegyik gyógyfürdő veszteséggel számol. A tagságból mindössze két létesítmény önfenntartó, azok is csak a szállodai ágazatuknak köszönhetően. A tavalyi 4-12 százalékos forgalomnövekedés utáni váratlan visszaesést elsősorban a horvát vendégek számának drasztikus csökkenése okozta, de jóval kevesebb a magyar vendég is a korábbiaknál. Az elnök elmondta azt is, hogy az elmúlt három évhez hasonlóan a fürdők jövőre sem emelik a belépők árát. 

Hangsúlyozta, hogy a tagok példaértékű összefogással próbálnak meg talpon maradni, és segíteni egymást. Egyebek közt összehangolt marketinggel, kiadványokkal, akciókkal és közös jelrendszerekkel, illetve jelzőtáblákkal állnak vendégeik szolgálatára. Minden fürdő igyekszik önálló arculatot kialakítani magának, és programokat is szervezni, miközben a közös pályázatokon elnyert forrásokból mindenhol bővítették a sportlehetőségeket, sportprogramokat, országos rendezvényeknek is helyet adva. Jövőre például zenés vízi-tornával bővül a kínálatuk, közösen alkalmazva erre egy "utazó" szakembert.

Iharosi István beszámolója szerint a múlt évben sem érték el a legjobbnak számító, 2007-es eredményeket. Tapasztalataik szerint alapvetően a pénztelenség miatt csökken a kereslet. Az igény és az érdeklődés továbbra is meglenne, amit bizonyít, hogy tömegek állnak sorba a 16 óra utáni kedvezményes jegyekért.  

A dél-dunántúli fürdők jelenlegi vendégkörének - attól függően, hogy a határhoz, illetve a Balatonhoz milyen közel esnek - 70-90 százaléka magyar, a külföldiek közül legtöbben Horvátországból érkeznek, de sok a német, holland, és újabban az orosz vendég is. A Dél-Dunántúlon 25-30 kilométerenként, olykor még közelebb találhatóak egymástól fürdők a Széchenyi-terv nagy fejlesztéseinek is köszönhetően.