Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A program második szakaszának minél hatékonyabb kihasználása érdekében a monetáris tanács 2013. december 2-án a program feltételeinek finomhangolásáról, a finanszírozási lehetőségek bővítéséről döntött, amit az üzleti és pénzügyi szektor képviselői egyaránt üdvözöltek - írta közleményében az MNB.
Hozzátették, hogy a részletes szabályok kialakításáról folytatott újabb egyeztetéssel ezt követően a korábban már bejelentett változtatások mellett egyéb korlátokat is lebontottak annak érdekében, hogy az üzleti tevékenységek még szélesebb köre váljon finanszírozhatóvá.
A január elsejével életbe lépett változásokat összefoglalva az MNB kiemelte, mivel az őstermelők a jogszabályi háttér alapján nem zárhatóak ki egyértelműen a kkv-törvény hatálya alól, a jegybank a hitelintézetek gyakorlatának egységesítése érdekében állásfoglalást adott ki, amely szerint az őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése nem áll ellentétben a program feltételeivel. Így a mezőgazdaságban tevékenykedők széles köre juthat forráshoz versenyképességének javítása érdekében.
Leszögezték azt is, hogy az MNB továbbra sem határoz meg diszkrecionális alapon sem kizáró, sem megengedő feltételeket a részt vevő vállalatok körét illetően. A módosított terméktájékoztató szerint a jogosult vállalkozások meghatározásánál változatlanul a 2004-es kkv-törvény fogalmai az irányadóak.
Januártól a program első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre, valamint a devizahitelek kiváltására külön-külön a korábban érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedett. Ezzel azok a kkv-k sem szorulnak ki az NHP második szakaszából, amelyek az első szakaszban forinthitel-kiváltás céljából történő nagyobb igénybevétel miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni.
Ez elsősorban a középvállalatok beruházásainak megvalósítását segítheti elő, amelynek jelentős szerepe lehet a szektor tevékenységének bővítésében és versenyképessé válásában - olvasható a közleményben.
Mint írták, a visszaélések elkerülése érdekében a program keretében nyújtott beruházási hitelből épített vagy vásárolt eszközöknek főszabályként továbbra is a kkv-k saját üzleti céljait kell szolgálnia, így az bérbe nem adható. Az eddigiekben ez alól mindössze az üzletszerű eszköz-bérbeadási tevékenységgel rendelkező vállalkozások jelentettek kivételt.
Kiemelték, hogy 2014. januártól azonban további két esetben lehetővé válik az eszközök bérbeadása a minél szélesebb körű, valóban üzleti célokat szolgáló felhasználás érdekében. Így egyrészt nyújthatóvá válik beruházási hitel üzleti célú ingatlan bérbeadási céllal történő építésére is, másrészt beruházási hitel esetén a vásárolt eszköz (az ingatlant is beleértve) cégcsoporton belül bérbe adható vagy üzemeltetésre átengedhető. Továbbértékesítési céllal történő ingatlanépítésre továbbra is forgóeszközhitel vehető igénybe.
A jegybank összefoglalója szerint az MNB partnerkörébe tartozó, vele szerződéses kapcsolatban álló hitelintézetek és a végső adós kkv-k közé mostantól beékelődhet bármilyen típusú pénzügyi vállalkozás a finanszírozás során. Így a kkv-k számára nemcsak a pénzügyi lízing mint finanszírozási forma válik elérhetővé újdonságként a program keretében, hanem mind a pénzkölcsönt, mind a pénzügyi lízinget pénzügyi vállalkozás is nyújthatja.
A lízing esetében fedezetként rendelkezésre álló eszköz kockázatcsökkentő hatásának és a lízingre specializálódott értékesítési csatornáknak köszönhetően a kkv-k szélesebb köre számára válhat ismertté és elérhetővé az NHP, hozzájárulva ezzel beruházásaik megvalósításához. Emellett a programban mostantól nemcsak hitelintézet, hanem pénzügyi vállalkozás által folyósított kölcsön és pénzügyi lízing kiváltására is lehetőség nyílik - olvasható az MNB közleményében.
A jegybank 2013 áprilisában hirdette meg a növekedési hitelprogramot. A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az NHP második szakasza során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve abból az első 500 milliárd forintos részlet 90 százaléka csak új hitelek nyújtására, míg 10 százaléka a meglévő hitelek kiváltására fordítható.
