Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az áramlopás különösen nagy méreteket ölt az ország fejletlenebb, délkeleti részén. Van néhány tartomány, ahol a fölhasznált áram több mint 70 százalékáért nem fizettek. Az 1,7 milliárd eurós (530 milliárd forint) tavalyi hiányban benne vannak a legális fölhasználásról kiállított, de ki nem egyenlített villanyszámlák is.
Az újság kiszámította, hogy a deficit eltüntetése a számlákat rendesen fizető, nagyjából 35 millió török háztartásnak évente 47 eurójába (csaknem 15 ezer forint) kerül. Törökországban tavaly privatizálták a még állami kézben maradt energiaszolgáltatókat, ebből 2,5 milliárd euró folyt be a török költségvetésbe.
Az áramlopás és a tartozások elsősorban a DEDAS áramszolgáltató eredményét rontják, mert ez a magáncég szolgáltat áramot a legelmaradottabb délkelet-törökországi régiókban, többek között Diyarbakir, Mardin és Sirnak tartományokban. A cég szóvivője szerint az itteni lakosság kétharmada nem fizet az elektromos áramért. Ráadásul a fogyasztás az elmúlt öt évben 24 százalékkal nőtt.
A képlet nem egyszerű ...
AFP / Bulent Kilic
A DEDAS alá tartozó 330 ezer, zömmel a mezőgazdaságból élő falusi háztartásban különösen rossz a fizetési morál. Ezen a vidéken csak az öntözéshez évi 4 milliárd kilowatt áramra lenne szükség. Ennek zömét illegálisan vételezik a termelők. Tavaly csaknem 480 millió euró (majdnem 150 milliárd forint) értékű áramot használtak föl, de csak kevesebb mint 10 millió eurót (3 milliárd forint) fizettek.
Az áramlopásokról a török kormány is tárgyalt. Recep Tayyip Erdogan kormányfő és Taner Yildiz energiaügyi miniszter megoldást keresve bevonta az ügybe a vallási ügyek hivatalát. Ezután a délkelet-törökországi mecsetekben a pénteki imán is hirdették, hogy a hívek fizessenek a fölhasznált áramért. A fölhívásnak azonban nem sok foganatja van – panaszkodott a DEDAS áramszolgáltató.
