Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.
Még március végén, egy Facebook bejegyzés nyomán, pontosabban azt kommentelve szólalkozott össze a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő azóta leköszönt vezére, Oszkó Péter és a befektetésre érdemes vállalkozásokat felkutató TractionLabs vezetője, Kádas Péter, aki emellett az állam által támogatott, az iparág felvirágoztatásáért létrehozott Budapest HUB munkacsoport tagja is. A bejegyzést a közösségi oldalról azóta eltávolították – bár az Insiderblogon olvasható egy igen csak szubjektív összefoglaló – de az akkor hirtelen reagálóknak köszönhetően asztalhoz sikerült ültetni a bimbódzó magyar startup ökoszisztéma két közismert szereplőjét.
A korábbi vita abból pattant ki, hogy Oszkó Péter nehezményezte, hogy az egyik, állami hátszéllel rendezett startup eseményre, aminek témája Budapest iparági régiós vezető szerepének 2020-ig való elérése volt, a kockázati-tőkések oldaláról senkit nem hívtak meg. Ellenben a befektetőknek korábban szervezett VC Summit-ra meghívott Kádas Péter nem átallotta dilettánsnak beállítani az uniós Jeremie pénzek felett rendelkező kockázati tőkéseket.
Oszkó miután – megelőzve a leköszönésére vonatkozó kérdéseket – tisztázta, hogy valamilyen formában továbbra is részt vesz és támogatja a Portolion munkáját, megvédte a kockázati tőkéseket, akik szerinte valóban kevés tapasztalattal rendelkeznek startupok terén, hiszen a válság hatására a pénzügyi szektorból, és az ingatlan szférából eveztek át, ellenben komoly befektetői gyakorlat van a hátuk mögött. Véleménye szerint azért ők kerültek ebbe a szerepbe, mert egyedül ők tudták az uniós Jeremie pénzek elnyeréséhez szükséges 30 százalékos önrészt biztosítani, és a szektor más szereplőihez hasonlóan az elmúlt öt évben sokat fejlődtek.
Kádas azzal érvelt, hogy állami döntés volt, hogy a pénzvilág volt szereplői kezébe került a pénz, ő a kockázati tőke milliárdok kiosztása feletti hatalmat inkább vállalkozók kezébe adta volna, hiszen ők tudnak vállalkozói fejjel gondolkozni. Oszkó abban egyetértett, hogy ha külföldi példákat nézünk, ott a befektetők és a kockázati tőkét kezelő alapok az ökoszisztémában különböző szereplők, amíg Magyarországon ez egy és ugyanaz, holott a külföldi példa nyilvánvalóan hatékonyabb. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Portfolionnál nem csak befektetéseket hajtanak végre, de különböző szolgáltatásokkal, tanácsadással is segítik a startupokat, hiszen a teljes infrastruktúra fejlesztése, támogatása a szektor szereplőinek közös érdeke.
Kádas abban látta a befektetési gyakorlat egyik fő problémáját, hogy olyan, már piacképes, bevált termékkel rendelkező és fejlett fázisban lévő cégekbe akarnak fektetni, ahol már csak a még nagyobb piac elérése a cél, csakhogy ezekből kevés van, ráadásul ezekért már a külföldi alapkezelőkkel is meg kell küzdeni. „Kisebb befektetésekre van szükség, korábban. Egymillió eurós input helyett, 20-szor 50 ezer eurós tőkeinjekciókra van szükség” – mondta a TractionLabs vezetője. Ebben Oszkó is egyetértett, és fel is hozta példának, hogy az alapkezelők közül egyedül a Portfolionnak van magvető alapja, ami pont ezt célozza. Azért fontos a seed fázisban lévő cégek finanszírozása – a remélt későbbi hozam mellett – mert ez elősegíti a szektor fejlődését is.
Kádas kritizálta továbbá a lassú döntéshozást is, olykor egy évig is elhúzódnak a tárgyalások vállalkozó és tőkés között, mire eldől, hogy befektetnek-e a cégbe, vagy sem. „Ezek startupok, az ötletgazdák befektetés nélkül két hónap múlva éhen halnak” – hangsúlyozta a gyors döntések fontosságát Kádas, majd hozzátette, hogy itt nem időtlen befektetési lehetőségekről van szó, pár hónap alatt széteshet az ötlet mögött álló csapat, elmúlik a lehetőség. „A TractionLabs-nél mi a zsokéra fogadunk, nem a lóra” – hangsúlyozta a jó csapat súlyát egy startup ötlet kiválasztásakor.
„Kicsit leegyszerűsítve, egy dolgot keresünk egy csapatban: az önismeretet. Ha leülünk tárgyalni egy startuppal igazából két dologra vagyunk kíváncsiak: hogy mihez értenek, és hogy tudatában vannak-e annak, hogy mihez nem értenek” – csatlakozott Kádas véleményéhez Oszkó, miszerint egy jó összetételű csapat, ígéretesebb lehet magánál az ötletnél is. De azért nem szabad elbizakodottnak lenni, mindketten osztották azt a véleményt, hogy a „sok tehetséges magyar fiatal” frázis csak egy mítosz, „ráadásul egy régi mítosz, ami még rosszabb. Tehetséges fiatalok mindenhol vannak, kár hitegetni magunkat.” A magyarok általánosságban csekély kockázatvállalási hajlandóságára Kádas találóan csak annyit mondott: „Ha megpróbálod, veszíthetsz, ha nem próbálod meg, veszítettél.”
Az előzmények alapján méltán parázs vitára készülő publikum csalódottnak érezhette magát, miután az egymásnak esés helyett – majdnem hogy - egymás nyakába borulással, és nagy egyetértéssel végződött a vita. A két szakember szerint ahhoz, hogy a régióban vezető szerephez jusson Budapest, most kell beazonosítani és megoldani a problémákat. Oszkó például felvetette, hogy vajon mi jön a tőkepiacon 2015 december 31. után, amikorra a Jeremie támogatásokat ki kell helyezniük az alapkezelőknek? Hirtelen halál és hosszú fagyos tél?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.