A Mol vezérigazgatója ellen a társaság korábbi vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona indított pert, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.

A 444.hu korábban azt írta, hogy ha ebben az ügyben jogerősen felmentik Hernádi Zsoltot, akkor elvileg a horvátoknak is fel kellene menteniük a Mol vezetőjét, jogi képviselői pedig kezdeményezhetik a nemzetközi körözés érvénytelenítését is.

Bánhegyi Ilona a magánvád előtt 2011-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt is. Ezt a főügyészség napokkal később elutasította, arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Ezután indult a pótmagánvádas eljárás.

MTI / Bruzák Noémi

A volt vezető jogtanácsosnak 2011-ben bruttó 600 millió forint értékű Mol-részvénye volt. Ennek ellenére csak a sajtóból értesült a korrupciós vádakról, és arról, hogy Horvátországban büntetőeljárás folyik Hernádi Zsolt ellen. A volt jogtanácsos azt kifogásolta, hogy a Mol nem tájékoztatta minderről a részvényeseket, pedig ezek az események erősen hatottak a papírok árára.

28 millió forintos veszteséget emlegetett a volt jogtanácsos

A hétfői tárgyaláson a pótmagánvádló jogi képviselője azt mondta: 4 százalékot esett a Mol-papírok ára, miután a horvát sajtó megírta, hogy Hernádi Zsolt az INA feletti befolyásoló részesedést úgy szerezte meg, hogy 10 millió euróval megvesztegette Ivo Sanadert. Emiatt védencét 28 millió forint ár érte – tette hozzá.

Emellett a Mol vagyona a vesztegetési pénzzel is csökkent, amelyet 5 millió euróra tett a jogi képviselő, megítélése szerint ennyi bizonyítható ugyanis. A pótmagánvádló szerint az 5 millió eurót egy 2,6 és egy 2,4 millió eurós részletben két ciprusi cégen keresztül utalta át a Mol egy svájci számlára.

Az ügyletben Robert Jezic volt a közreműködő, aki azt állította, hogy ez a 10 millió eurós vesztegetési összeg fele volt, és Sanader volt a valódi címzett, aki őt kérte meg a tanácsadásnak álcázott ügylet lebonyolításával. Miután Jezic svájci cége átvette a pénzt, csődbe ment, a pénz Sanader számára elveszett.

MTI / Bruzák Noémi

A vázolt történet elegendő a három bűncselekmény megállapításához – vélte perbeszéde végén a pótmagánvádló képviselője.

Zamecsnik: ma nincs INA, ha nem konszolidálja a Mol

Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt védője szerint a pótmagánvádban említett történések megegyeznek a Hernádi Zsolt elleni kiadott horvát elfogató parancsban foglaltakkal. Erről viszont magyar bíróság egyszer már kimondta, hogy valótlanok.

Ezután idézte azt, amit Hernádi Zsolt az első tárgyaláson elmondott. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. Viszont 2009 november elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna.

Az év december végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009. január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét oldalnak fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, de ezt azóta sem tették meg.

Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor a felügyelő bizottságban a horvát kormány volt többségben.

Ha a konszolidáció elmarad, ma nincs INA – hívta fel a védő a bíróság figyelmét.

Nem tudták bizonyítani a vesztegetést

A bíró szerint a hivatali vesztegetés bizonyításához egy olyan vonalat kellett volna felvázolni, amelynek egyik végén Hernádi Zsolt, a másikon pedig Ivo Sanader áll. Miután ezt a vád nem tudta bizonyítani, így megdőlt a vesztegetés. Ennek hiányában pedig a másik két bűncselekmény sem állapítható meg.

A bíró emlékeztetett, hogy egy akkora cégnél, mint a Mol, a bírósági gyakorlat másként ítéli meg a hűtlen kezelést, mint a kisebb cégeknél. Miután a nagy cégnél nagy a kockázat, a vezetőnek ezt folyamatosan vállalnia kell, és ez esetenként veszteséggel jár. A csalás pedig azért nem áll meg, mivel aki részvényt vesz, az számol az árfolyam csökkenésével is. Ez pedig szükségszerűen veszteséggel jár – magyarázta.

Hernádi nem elégedett

A tárgyalás után Hernádi Zsolt úgy nyilatkozott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot megvalósító befolyásoló részesedést az INA felett, megdőlt.

A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.