A szerbiai sajtó a napokban élénken foglalkozott a témával. A Vajdaság Ma hírportál szerint a nyilvántartásban az érintett vállalatok igazgatóiról, alapítóiról, igazgatóbizottsági tagjairól szóló adatok, valamint a szabálysértés vagy bűncselekmény miatt kiszabott bírósági tilalmakról és az általuk vezetett vállalat számlájának zárolásáról szóló adatok lesznek.

Zvonko Obradovic, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség munkatársa a szerbiai köztévének azt nyilatkozta: a nyilvántartás nem lesz teljesen nyilvános, mert olyan érzékeny személyes adatokat is tartalmaz, amelyekhez korlátozott mértékben lehet csak hozzáférni.

Szerbiában több mint 113 ezer gazdasági társaság, illetve 218 ezer vállalkozó van bejegyezve. 25 ezer vállalat számláját már több mint három hónapja zárolták.

Egyes gazdasági szakértők szerint az igazgatókról szóló nyilvántartás elkészítése az egyik olyan intézkedés, amelyet meg kell hozni azért, hogy megakadályozzák a cégek sorozatos megnyitásával való visszaélést. Ehhez pedig elengedhetetlen a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása.

A szakértők úgy értékelik: a rendszerben keletkezett lyukakat a törvénykezés előbb oldhatja meg hatékonyan, mint a nyilvántartás. A törvény nem irányoz elő megfelelő büntetést azok számára sem, akik a privatizáció során tették tönkre a cégeket – tették hozzá.

A nem előirásszerűen üzletelőket több európai országban is nyilvántartásba veszik. Nagy-Britanniában úgynevezett "feketelistát" készítenek, Franciaországban számon tartják az igazgatók hitelképességét, és a vezetőket teljesítményük alapján értékelik.

A szerbiai rendszer alkalmazásához a térségben Macedónia szolgál például, ahol már három éve van ilyen nyilvántartás. Abban körülbelül 30 ezer tulajdonos és vezető szerepel.