Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Air France elmúlt 15 évének leghosszabb munkabeszüntetése szeptember 15-én kezdődött, azóta átlagosan a járatok fele közlekedik. A pilóták többségi szakszervezete, az SNPL múlt szombaton meghosszabbította a sztrájkot péntekig, de a vezetőség további hosszabbításra számít: azt kérik ugyanis az utasoktól, hogy szeptember 30-ig, azaz jövő keddig halasszák el az útjukat vagy pedig ingyen cseréljék át a jegyeiket.
Kedden körülbelül 200-300 pilóta vonult utcára: egyenruhában követelték a nemzetgyűlés előtt a "francia munkahelyek megmentését". Attól tartanak ugyanis, hogy az Air France fapados légitársaságának, a Transaviának a fejlesztésével az európai bázisokhoz átkerülő francia pilótáknak ezentúl külföldi munkaszerződése lesz, amely a hazaiaknál kedvezőtlenebb munkafeltételeket és fizetést biztosít.
A vezetőség hétfőn a fejlesztési terv átmeneti felfüggesztését javasolta, a pilóták ezt azonban nem fogadták el. A teljes visszavonást, valamint azt követelik, hogy a Transaviánál és az Air France-nál azonos feltételekkel foglalkoztassa az anyavállalat a pilótákat.
Manuel Valls miniszterelnök kedden a sztrájk befejezésére kérte a pilótákat. "Nincs ok erre a sztrájkra, a franciák nem támogatják, veszélyezteti Franciaország imázsát és valódi veszélyt jelent a vállalat számára" – mondta a kormányfő.
Az állam 16 százalékos tulajdonosa a francia-holland Air France-KLM-nek, amely a német Lufthansa mögött a második legjelentősebb európai légitársaság.
A sztrájk a budapesti járatokat is érinti, kedden a három-három járat közül egy érkezőt és két indulót töröltek. Az Air France szerdai budapesti járatai közül a Budapest Airport honlapján elérhető információk szerint egy induló és ugyancsak egy érkező járatot töröltek.
