Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
George Osborne brit pénzügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy a kormány október végéig várja az előzetes vételi ajánlatokat.
London a jövő év első negyedének végéig - vagyis még a májusban esedékes parlamenti választások előtt - szeretné lezárni a tranzakciót, abban az esetben, ha megfelelőnek ítélhető ajánlatok érkeznek.
Irányár egyelőre nincs, de a Financial Timesnak az eladási folyamatot ismerő szakértők azt mondták, hogy a kormány néhány százmillió font bevételt remél az ügyletből.
Osborne már tavaly decemberben jelezte, hogy a kormány - amely 2020-ig összesen 20 milliárd font, azaz 8 ezer milliárd forint állami vagyon értékesítését tervezi - kiszállna a Eurostarból.
A másik két főrészvényes a francia és a belga állami vasúttársaság, az SNCF és az SNCB, amelyeknek 55, illetve 5 százalékos részesedésük van a Eurostarban.
A Eurostar London, Párizs és Brüsszel, illetve több köztes francia és belga célállomás között közlekedteti 300 kilométer/órás sebességgel haladó szuperexpresszeit az éppen húsz éve megnyitott Csatorna-alagúton.
A Eurostar-vonatokon az 1994-es indulás óta 145 millióan utaztak, és a forgalom minden évben emelkedett. A cég azonban csak az elmúlt két évben vált nyereségessé, a tavalyi évről 54 millió font üzemi szintű eredményt jelentett. A 28 Eurostar-szerelvény tavaly 10 millió utast szállított, ami az eddigi éves rekord.
