A jelenleg hatályos szabály alapján az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, akkor a szerződésben meghatározott díj képezi a járulék alapját.

A javaslat alapján a szabály úgy változna, hogy a fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lenne a járulék alapja – írja az Adózóna. Az indokolás szerint a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.

A szja tv. 2014. január 1-jén hatályba lépett 1/B §-a szerint a rövid (183 napnál kevesebb) ideig Magyarországon vendégként fellépő külföldi illetőségű előadóművészek kedvező és egyszerű adózási módot választhatnak, ha – a nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható – fellépési díjat kifizetőnek nem minősülő személytől (például külföldi szponzortól) kapnak. E hatályos szja szabályokra épülve a törvényjavaslat az eho törvényt új 3/B §-sal egészíti ki, amely szerint az említett szabály választása esetén az érintettnek a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie (kivéve, ha igazolja más EU-tagállamban fennálló biztosítását), amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és megfizetési szabályokat az Szja tv. 1/B §-ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni. Ezzel összefüggésben a Tbj. 11. §-ának új e) pontja kimondja, hogy a biztosítás nem terjed ki a szja törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személyre.

Továbbá a javaslat alapján meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Azaz a Tbj. 11. § b) pontban foglalt kiküldöttek, kirendeltek vagy munkaerő-kölcsönzöttek esetében 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől kellene számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jönne létre.

További részleteket itt lehet olvasni.