Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A rendszert a Han dinasztia alatt, Kr. e. 119-ben vezették be, és még időszámítás után 300 és 500 között is az állami bevételek 80-90 százaléka származott a só kereskedelméből. A monopóliumot a kommunista párt 1949-es hatalomra jutása után is fenntartotta, mára azonban a nemzeti sóipari vállalat, csak egy kis részét képezi az állami bevételeknek (118 millió dollár), miközben hatalmas bürokratikus gépezetet tart működésben, így állami támogatásra szorul annak ellenére, hogy Kína a világ legtöbb sót fogyasztó országa.
A helyi sótermelők a jövőben nem kényszerülnek az állami cégen keresztül értékesíteni árujukat, és a Financial Times értesülései szerint 2016-ben felszabadítják az árakat, egy évre rá pedig új licenceket adnak ki, amelyek az ágazatban működő vállalatok működését engedélyezik. A világ legnagyobb sópiacának liberalizálásával kapcsolatban ugyanakkor többen aggályaikat fejezték ki, ugyanis az árak növekedésétől, és az élelmiszer-hamisítók megjelenésétől tartanak.
