Megszerezte a BKF-et egy kínai pénzt kezelő befektetési alap

A december 5-én zárult tranzakció keretében többségi tulajdonossá vált a BKF-ben a CEE Equity Partners magántőke alap - írta közleményében a főiskola. A bejelentésből nem derül ki, pontosan mekkora részesedést szerzett az alap, és az sem, mennyit fektet be ezért az intézménybe.

A befektetés célja a BKF szerint a hazai és nemzetközi terjeszkedésének előmozdítása új szakok indítása, az angol nyelvű képzések erősítése és a külföldi diákok idecsábítása. A közlemény szerint Közép-Kelet-Európában magán felsőoktatási intézmény még soha nem tudott annyi tőkét bevonni a fejlesztésbe, mint most a BKF.

„Az elmúlt évek folyamatos növekedését követően az intézmény olyan szintre jutott, amikor a további dinamikus fejlődés csak friss tőkével biztosítható. Ehhez találtunk megfelelő partnerre a CEE Equity személyében. A stratégiát azonosan látjuk, megvalósítását a jelenlegi menedzsmentre és munkatársakra támaszkodva képzeljük el” – mondta Herbst Árpád, a főiskola alapítója, aki továbbra is aktívan részt vesz az intézmény stratégiájának kidolgozásában.

A pénzügyi befektető komoly növekedési potenciált lát a főiskolában, amelynek jelenleg közel hétezer hallgatója van, a végzősök 87 százaléka pedig 3 hónap alatt munkát talál, közülük 84 százalék saját szakterületén helyezkedik el. A BKF olyan keresett szakokat akar indítani, mint az éppen most akkreditált pénzügy és számvitel.

A CEE Equity Partners alap legnagyobb befektetője és induláskori stratégiájának meghatározója a kínai Eximbank, de befektetői között található a Magyar Eximbank is. A befektetési politika szerint az alap Közép-Kelet-Európára, a Baltikumra és a Balkánra fókuszál, itt fektet be minimum 20, maximum 75 millió dollárt 3–7 éves időtartamra.

A tranzakció tanácsadói a CEE Equity Partners oldalán a Deloitte, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda és az angol The Parthenon Group, míg a BKF és az alapítók oldalán a Concorde Vállalati Pénzügyek és a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda voltak.