Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Hilase mellett a Szegedi Tudományegyetem, a Videoton Holding Zrt. és a Pannon Egyetem alkotja a konzorciumot, amely 242,18 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi-terv keretében.
A kutatás-fejlesztési projekt 349,39 millió forint összköltségvetésű és célja egy világviszonylatban is újdonságnak számító, kompakt, folyamatos és automatikus módon működő, fotoakusztikus elvű aeroszolmérő műszer prototípusának kifejlesztése. A projekt több helyszínen, Szegeden, Székesfehérváron és Veszprémben valósul meg. A fejlesztés befejezésének tervezett időpontja május 31.
Bozóki Zoltán, a Hilase ügyvezetője azt mondta, hogy a mérőműszerrel a szálló por kémiai összetétele és egészségkárosító hatása, továbbá a kibocsátási forrás (közlekedés, fűtés) is online meghatározható lesz. Hozzátette, uniós elvárás a szálló por koncentrációjának csökkentése, amelynek hatékonyságát növelheti a szálló por forrásának ismerete.
Közölte, hogy első lépésként a műszer alkalmasságát próbálják tudományosan bizonyítani az egyetemekkel közösen, majd ezt követően lesz lehetőség városokba, környezetvédelmi hálózatokba telepíteni. Jelezte, hogy a fejlesztés során egy szabadalmat már levédettek, de szükség esetén továbbiakat is levédenek.
Bozóki Zoltán elmondta, hogy a műszer gyártása reálisan 4-5 év múlva kezdődhet el. Úgy vélte, amennyiben ára négymillió forint alá szorítható, akkor piaci körülmények között eladható lesz. A majdani gyártást a Videoton Holding Zrt., hitelesítését pedig a Hilase végezné, mint ahogy tették ezt annak a több mint 50 műszernek az esetében, amelyek az északi-tengeri és brazíliai fúrótornyoknál a földgáz szennyezettségét mérik.
