Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az élelmiszer-termékpályát érintő olyan kormányzati, illetve országgyűlési döntések születtek vagy állnak kidolgozás alatt, amelyek a belföldi élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat és azokat a mezőgazdasági, elsősorban kertészeti termelőket is érintik, akik beszállítói a kiskereskedelmi láncoknak - írta közleményében a NAK.
"Nem vitatva a kormányzat szándékait, az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ezen intézkedések negatív gazdasági hatása leginkább a beszállítókat fogja érinteni, mivel a piac logikája szerint racionális megoldás a teher kompenzálására a kiskereskedő által alkalmazott árrés növelése" - vélekedik a NAK.
Mindez az olcsóbb importtermékek súlyának növelésével, illetve a magyarországi beszállítók nyomás alá helyezésével járhat az átadási áraik csökkentése érdekében. Ez elsősorban a kisebb magyar cégeket hozhatja abba a helyzetbe, hogy nagyobb mértékű árcsökkentést is eltűrjenek annak érdekében, hogy a polcokon tarthassák termékeiket.
Az intézkedés érdemben veszélyeztetheti a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyes ágazatainak, például a zöldség-gyümölcs szektor jövedelemtermelő képességét.
Mindezek fényében a NAK javasolja, hogy a kormány tegye egyértelművé, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése a kiskereskedelmi láncok terheinek növekedését célozta, és nem fogadható el annak bármilyen mértékű áthárítása a fogyasztóra vagy a termék beszállítóira.
Ezt alátámasztandó a kormány helyezze kilátásba, hogy a kiskereskedelmi láncok árkialakításának gyakorlatát figyelemmel kíséri, és minden lehetséges eszközt felhasznál, ha azt észleli, hogy a láncok megpróbálják áthárítani a terheket a termékpálya más szereplőire - áll a közleményben.
